Hatalmasat bukott a horvátországi Inker kisebbségi részesedésének eladásán a Zalakerámia csoport, legalábbis ez bogozható ki a társaság magyar számviteli elveknek megfelelően elkészített beszámolójából. A tőzsdei gyorsjelentés szerint – amely nemzetközi számviteli elveknek megfelelően készült – a csoport konszolidáltan 341 millió forint veszteséget termelt tavaly, a Zalakerámia egyedi beszámolója nemzetközi számviteli elvek szerint 521 millió forint nyereségről szól.
Egészen más kép tárul viszont az MSZSZ szabvány szerint készült egyedi mérleg olvasója elé, ennek alapján a Zalakerámia Rt. tavaly 2,3 milliárd forint veszteséget termelt. A fő különbség a két típusú eredménykimutatásban a leányvállalatok értékelésében lehetett. Az MSZSZ jelentés szerint 2,52 milliárd forintnyi értékvesztést számoltak el a horvát Inker d.d.-ben meglévő részesedésre. A Zalakerámia február 8-án jelentette be, hogy román leányvállalata, a Cesarom megvált 24,84 százalékos Inker-részesedésétől, az elszámolt értékvesztés vélhetően az Inker értékének eladási árhoz való igazításából adódhat. Az, hogy az új fő tulajdonos, a Lasselsberger Holding szerint a horvát leányvállalat ennyivel kevesebbet ér, magyarázatot adhat arra a hosszan elhúzódó vitára, amely a Zalakerámiát eladó ÁÉB-vel robbant ki a csempegyár tavaly tavaszi közgyűlésén.
A mínusszal a Zalakerámia magyar számviteli elvek szerint számolt egyedi saját tőkéje 10 milliárd 521 millió forintra csökkent, azaz részvényenként már csak 1965 forintot tesz ki (a mérlegelfogadó közgyűlést követően) a 2003-as 2405 forint után. Ez akkor lehet lényeges a cég megmaradt kisebbségi részvényesei számára, ha a Lasselsberger fő tulajdonosként újabb vételi ajánlatra szánja rá magát, s megkísérli kiszorítani a cég kisebbségi részvényeseit. A kiszorításnál alkalmazott árfolyam nem lehet alacsonyabb, mint a nyilvános vételi ajánlat vagy az egy részvényre jutó saját tőke összege. A saját tőkét pedig a legutolsó közgyűlés által jóváhagyott éves beszámoló alapján kell kiszámítani. Igaz ugyan, hogy a törvény nem rendelkezik arról, hogy a konszolidált adatok vagy az egyedi mérleg adatai számítanak-e, egy ilyen típusú vitát vélhetően csak bíróság tudna eldönteni. A Zalakerámiánál az IFRS konszolidált saját tőke az előbbinél mindenesetre jóval szebb képet mutat, a gyorsjelentés adatai alapján 3650 forint részvényenként.
