Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miközben tavaly az utolsó negyedévben a kamatcsökkentési várakozások hatására erőteljesen emelkedett az állampapírok állománya – a rövid és hosszú futamidőket egyaránt tartalmazó MAX Composite index éves szinten több mint 26 százalékkal emelkedett –, a lakosság inkább eladott, illetve nem újította meg papírjait. Az MNB statisztikája szerint annak ellenére csökkent 35 milliárd forinttal, 1133 milliárd forintra a polgároknál közvetlenül lévő állampapírok piaci értéke, hogy 10,1 milliárd forintnyi árfolyamnyereséget is elértek (vagyis eladásaik összesen 45 milliárdot tettek ki). Főként a rövid lejáratú papíroktól szabadultak, a kötvényeik állománya viszont 20 milliárd forinttal nőtt.
Sokkal jobban jártak azonban náluk a külföldiek. Bár állományuk csak bő kétszerese volt a háztartásokénak (2535 milliárd forintot tett ki), tizenegyszer akkora, 109 milliárd forintnyi nyereségük származott a hozamesésből. Minden bizonnyal azért, mert papírjaik átlagos futamideje (az ÁKK adatai szerint mintegy 3,5 év) lényegesen magasabb, mint a közismerten rövid távon gondolkodó hazai magánembereké, és a hosszú papírok jóval érzékenyebbek az árfolyamváltozásokra. Valódi friss vásárlást a külföldiek egyébként alig eszközöltek, mindössze 19 milliárd forintot költöttek erre a célra tavaly októbertől decemberig, annak ellenére, hogy hónapokig az egetverően magas hazai kamatkülönbözet vonzó hatásáról szóltak a kommentárok.
Az utolsó negyedévben egyébként az összes szereplő együtt 289 milliárd forintot nyert, miközben 119 milliárd forinttal csökkent a piacon levő papírok összértéke (az ÁKK korábban a hazai kibocsátások csökkentését jelentette be). A legnagyobb nyertes azonban a közel 54 százalékos súlyú „pénzügyi vállalatok” nevű kategória volt, amely összesen 164 milliárdos árfolyamnyereséget ért el, közben 40 milliárdnyi papírt el is adott. Ezen belül a biztosítók és nyugdíjpénztárak igen dinamikusan fejlődnek már évek óta, részesedésük 21,6 százalékról 23,7 százalékra emelkedett (223 milliárd forinttal), míg a bankok állománya csökkent. Persze a biztosítói, pénztári befektetések közvetve szintén a lakosságot illetik.
