Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Elmű adózott eredménye tavaly kis híján elérte a 16 milliárd forintot és a kisebbik Émász is kiválóan teljesített 3,4 milliárd forinttal. A részvényesek számára legfontosabb mutatónak számító részvényenkénti eredmény így a budapesti áramszolgáltató esetében meghaladja a 2630 forintot, míg az Émásznál a 1110-et. A két cég részvényesei a gyorsjelentések alapján a jelenlegi árfolyamokat teljességgel megalapozó osztalékra számíthatnak.
A két társaságnál feltételezhető 90 százalékos kifizetési aránnyal számítva ez azt jelenti, hogy a júniusi osztalékfizetés idején az Elműnél 2370 forint körüli összegre számíthatnak a részvényesek. Az Émásznál ugyanez az egyszerű számolás 1000 forintos osztalékot hoz ki, igaz, itt a fő tulajdonos szándéka még az Elműnél is kevésbé jósolható meg. (A kifizetési arány azért csak feltételezhető, mert tavaly mindkét társaság eltért ettől; az Elmű valamivel többet, az Émász viszont egyáltalán nem fizetett.)
Az összes villamosenergia-értékesítés egyébként mindkét cégnél csökkent (az Elműnél 17 százalékkal, 8346 GWh-ra, az Émásznál 14 százalékkal, 3270 GWh-ra), ez azonban a piacnyitás miatt az egész szektorra jellemző. A háztartások fogyasztása 2 százalék körüli mértékben nőtt mindkét társaság esetében, a tavalyi enyhe időjárás ellenére. Ahogy a gyorsjelentések szöveges részei kiemelik, a kisebb üzleti fogyasztók is folyamatosan egyre több áramot fogyasztanak, ami összességében mindkét szolgáltatónál növelte az árrést.
Úgyszintén pozitívan befolyásolta a cégek eredményét a hálózati veszteség folytatódó csökkenése. Az Elmű esetében 10,1 százalék veszett el az előző évi 10,3 százalék után, míg az Émásznál ez a mérőszám csupán 8,7 százalékra rúgott 9,3 százalék helyett (az Émásznál a fogyasztói szerkezet miatt ez mindig is alacsonyabb volt). Eltérő a helyzete a két cégnek a céltartalékképzés szempontjából (a gyorsjelentésből nem derül ki, de valószínűleg ez is az Émász területén jellemző nagyfogyasztók problémás fizetési fegyelme miatt lehet). Az Émásznál egymilliárd forintot meghaladó a különböző céltartékok állománya, ami az eredményhez viszonyítva majd 30 százalékot tesz ki, míg az Elmű esetében ez csupán 2,77 milliárd forint, jóval kevesebb, mint 20 százalék.
Összességében mindkét áramszolgáltató hozta, amit tőle az árfolyam-alakulás alapján a tőzsdei befektetők elvártak, hajszállal talán jobban is teljesítettek. Ez és a piacon várt kamatcsökkenés akár további árfolyam-emelkedést is generálhat, bizonytalanságot kelthetnek azonban az új áramár-szabályozás kapcsán a Démász gyorsjelentésekor kipattant hírek. Ezek szerint az új szabályozás a Démászhoz hasonlóan kedvezőtlenül befolyásolhatná a többi szolgáltató árrését is. Könnyen lehet azonban, hogy az RWE-cégekre az eltérő fogyasztási szerkezet miatt ez nem jelent akkora veszélyt, mint szegedi társukra (amelynek egyébként osztalékhoz viszonyított ára is jóval magasabb).
