OTP Alfa és OTP Prizma néven két új, úgynevezett hozambiztosított alapot hoz létre a PSZÁF engedélyével az OTP Befektetési Alapkezelő Rt. Mindjárt a „hozambiztosított” kifejezés is újdonság, az eddig már szép számmal létrejött garantált alapok rokonairól van szó. Azokhoz hasonlóan itt is ígéretet kap a befektető a tőke és a bizonyos szabályok szerint számítandó hozam megfizetésére. Emögött azonban nincsen bankgarancia, mint a garantált alapoknál, hanem az alapok kezelési szabályzata, befektetési politikája biztosítja azt, hogy a vállalásokat teljesíteni lehessen. A másik nagy újdonság a hasonló konstrukciókhoz képest, hogy nemcsak külföldi tőzsdék teljesítményétől függ a hozam, hanem a hazai részvénypiactól is.
Konkrétan az OTP Prizma minimális hozama, amit a részvénypiacok áralakulásától függetlenül a futamidő végén megkapnak a befektetők, hat százalék lesz nominálisan (nem évesítve). Az ezen felül esetlegesen járó hozam a BUX, az európai részvényeket tartalmazó DJ Eurostoxx 50 index és a londoni Gold LN PM aranyárindex teljesítményével lesz arányos. Hogy emelkedésükből milyen arányban részesednek majd a befektetők (mekkora lesz az úgynevezett participációs hányad), az a jegyzés után derül ki, a kibocsátási tájékoztatóban azonban 60 és 100 százalék közötti korlátokat szabtak meg.
További, a befektetők hozamát növelő bonyolítás, hogy a három indexet a futamidő végén súlyozzák majd, a legjobb teljesítményű 45, a második legjobb 35, a harmadik pedig 20 százalékos súllyal vesz részt a hozamrészesedés kialakításában. (Hasonlóan a CA Szivárvány garantált alaphoz.) Az ilyen alapoknál még szokásos abszolút hozamplafont ugyanakkor nem alkalmaznak, vagyis az indexek bármekkora emelkedése esetén a befektetők hozama is felső korlát nélkül nőhet.
Az OTP Alfa egyrészt annyiban tér el a megszokottól, hogy nem indexekhez, hanem egy nemzetközi részvénykosár teljesítményéhez kötik a pluszhozamát. A részvénykosár 16 darab papírból áll, ebben egyenként 6,5 százalékos súllyal szerepel 12 darab amerikai, európai és japán részvény, a maradékot az OTP és a Mol teszi ki 6,25-6,25 százalékkal, valamint a Matáv és a Richter 3,25-3,25 százalékkal. A másik újdonsága, hogy nem a futamidő végén egy összegben, hanem három lépcsőben fizeti ki a hozamot. Az első alkalommal, 2006. március 31-én a minimális fix 7 százalékot, ezt még a részvények teljesítményétől teljesen függetlenül. A második és harmadik alkalommal, 2007. március 31-én és 2008. január 10-én már a részvények teljesítményének arányában (ha az pozitív), legfeljebb 20-20 százalékos hozam jár a befektetőknek. (Ez a bizonyos arány, a participációs hányad itt is később dől el, de 60 és 100 százalék között lesz.) Tehát a teljes futamidő alatt legalább 7, legfeljebb 47 százalék jár majd.
Mindkét alap futamideje a PSZÁF-bejegyzéstől (várhatóan március utolsó vagy április első napjaitól) 2007 végéig tart majd, de a kifizetések 2008. január elején kezdődnek. Ennek fényében meglepőnek tűnhet, de az egyik, az OTP Prizma nem zárt, hanem nyílt végű alap lesz, vagyis a jegyzés után folyamatosan meg lehet vásárolni és vissza lehet váltani a papírjait. Ez azonban nem lesz túl olcsó mulatság, mert ekkor – a jegyzéssel ellentétben – jelentős forgalmi jutalékot kell fizetni. A vételkor 0,6 százalék (de legalább 1000 forint), a visszaváltáskor szintén 0,6 százalék (legalább 2000 forint) lesz a jutalék, amiből 0,4-0,4 százalék az alapba kerül majd. A konstrukciók mögött levő bonyolult opciós konstrukciók megkötésének ugyanis magasak a költségei, az alapba befizetett díjakon keresztül ezek megtérülnek. (Másképp megfogalmazva, a pótlólagos tranzakciók költségei nem a befektetők összességét, hanem csak az éppen ki- vagy belépőket terhelik.)
A jegyzés mindkét alapnál február 14-től március 25-ig tart majd, napi diszkontárfolyamon, amely évi 7 százalékos kamatnak megfelelő hozamot biztosít.
