BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A hallgatás nem beleegyezés

A Pick Rt. közleménye szerint a PSZÁF törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett mai közgyűlésével kapcsolatban, így egyelőre elmaradhat a zárttá alakulás.

2005. január 30. vasárnap, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nem egyszerű nyilvános társaságnak zárttá alakulnia, ehhez ugyanis az 1 százalék alatti részvényesek háromnegyedének a jóváhagyására van szükség. Vélhetően ez okozta a problémát a Pick Szeged Rt. esetében is: a társaság pénteki bejelentése szerint a PSZÁF törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a Csongrád Megyei Bíróságnál mint cégbíróságnál a cég működési formájának megváltoztatásával kapcsolatos eljárás ügyében. A Pick még a közgyűlés összehívásakor levélben kereste meg részvényeseit, hozzájárulnak-e a cég zártkörűvé alakulásához. A problémát ilyen esetekben a nem válaszoló részvényesek jelentik, az igazgatóságok ugyanis az általános gyakorlat szerint ilyenkor a választ nem küldő részvényeseket úgy tekintik, mint akik támogatják a zárttá alakítást.
A mai közgyűlés a törvényességi eljárás miatt várhatóan nem dönt majd a zárttá alakulásról – mondta kérdésünkre Kovács Tamás vezérigazgató. A Pick számára egyébként – mint a nyilvános cégek többségének – leginkább a jelentéstételi kötelezettség miatt terhes a nyilvános működés, ez ugyanis hátrányt jelent a magukról adatot ki nem adó, zárt társaságként működő versenytársakkal szemben. Ez különösen ott kellemetlen az adott cég számára, ahol – mint a húsiparban – az ágazat összes többi szereplője zárt társaságként működik.
A Pick nem az első cég, amely emiatt határozta el a zárttá alakulást, néhány éve például a Prímagáz tulajdonosai döntöttek – hasonló indokok miatt – a tőzsde elhagyása és a zárttá alakulás mellett, de a Zalakerámia esetében sem lenne meglepő egy ilyen lépés. A kisebbségi részvényesek számára a ritkább tájékoztatás mellett a cég esetleges eladásakor is különbségeket jelent a működési forma nyíltsága. Nyilvános társaságnál ugyanis már 33 százalékos részvénycsomag is csak nyilvános ajánlatban cserélhet gazdát, zárt cégnél azonban csak 50 százalék feletti tulajdonrész eladásakor kerülnek kiszállási helyzetbe a kicsik. Igaz, részvényeikért elvileg mindkét esetben ugyanannyit kell kapjanak, mint a nagytulajdonosok.

Lovas-Romváry András
Lovas-Romváry András

Ez is érdekelhet