Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Újabb vizsgálat indul a Slovnaft ellen – jelentette be Ivan Miklos szlovák pénzügyminiszter. A tavalyi első ellenőrzés, amely 1,35 milliárd koronás büntetést vont maga után, a 2002-es, 2003-as és a 2004-es év első kilenc hónapjának árképzési politikáját vizsgálta, a hétfőn bejelentett „második hullám” pedig 2004. október 1-jétől tekinti át a Slovnaft működését. Miklos szerint megengedhetetlen, hogy a társaság a folyamatos áremelésekből befolyó összegből állja az 1,35 milliárd koronás bírságot, sőt az árképzésre vonatkozó hatályos törvény értelmében külön figyelmet fordítanak arra, hogy ne a januárban emelt üzemanyagárak révén fizessék a büntetést. A pénzügyminiszter egyáltalán nem tartotta kizártnak, hogy az újabb kontroll újabb büntetést von maga után.
További hátrány érheti a Slovnaftot azzal, hogy a büntetés mellett az olajtársaságtól azt a bevételt is elveheti, amelyhez a cég esetleg törvénysértő módon jutott hozzá – ennek mértéke elérheti a már említett 1,35 milliárdos tételt. Legvégső szankcióként a szakminiszter odáig ment, hogy kijelentette: ha a mostani vizsgálat ismételten a cég domináns piaci helyzetével történő visszaélést tárja fel, akkor a tárca az árreguláció eszközéhez folyamodik. Ez vagy úgy valósulna meg, hogy maximálnák az üzemanyag árát, vagy a Slovnaft számára megszabnák a nyereség felső határát. A miniszter szerint a problémák gyökere még a 90-es évekre vezethető vissza, amikor a szlovák versenyhivatal engedélyezte a legnagyobb benzinkúthálózat, a Benzinol Slovnaft általi bekebelezését. Az olajtársaság tavalyi adatai szerint az üzemanyag-forgalmazás terén a szlovák kiskereskedelmi piac 37 százalékát, a nagykereskedelmi piacnak pedig 70 százalékát birtokolják. Miklos további potenciális intézkedésként felvetette: az állami tulajdonú, ám a Slovnaft által használt olajtározókat meg kellene osztani a piac többi szereplőjével, például az OMV-val és a Shellel.
A pénzügyi tárca első embere szerint a már kirótt 1,35 milliárd koronás büntetés jelentette bevételre nincs szüksége az állami költségvetésnek, ezért ezt valamilyen módon, például az üzemanyagok jövedéki adójának átmeneti mérséklése útján visszaadnák a polgároknak. Fél Krisztina, a Slovnaft szóvivője az újabb fejleményre a következőképpen reagált: „A Slovnaft tiszteletben tartja és betartja a hatályos törvényeket. A társaság nem zárkózik el az ismételt ellenőrzés elől ugyanakkor reméli, hogy ez az ellenőrzés kiegyensúlyozottabb lesz, mint a megelőző és nem előre sugallt végeredménnyel zárul, hanem valamennyi mérvadó tényt figyelembe veszi.”
A pénzügyminiszter által a Slovnaft ellen indított harcot – egyre inkább úgy tűnik – a Mol befektetőinek is figyelembe kell venni, a különböző büntetések összege ugyanis már a Mol csoport várható eredményét is érdemben befolyásolhatják (az egyetlen eddigi konkrét összeg, az 1,35 milliárd korona mintegy 8 milliárd forintnak felel meg). Ugyanakkor nem szabad számításon kívül hagyni azt a lehetőséget, hogy a pénzügyminiszteri támadás célja csupán politikai tőke kovácsolása (olajtársaságot támadni mindig népszerű cselekedet) és a büntetések jogi alapja legalábbis megkérdőjelezhető.
