Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tavalyi, mintegy 400 milliárd forint bevétel után az idén várhatóan 300 milliárd forint folyik be a magánosításból az ÁPV Rt. kasszájába – hangzott el a Klub Rádiónak Vági Mártonnal, a szervezet nemrég kinevezett vezérigazgatójával készített interjújában. A tőzsdei cégek közül az idén adják el a Mol maradék, 11,7 százalékos részvénycsomagját. A nagy értékű pakett értékesítésének nincs akadálya, mivel stratégiai szempontból az állami részesedés fenntartásának nincs jelentősége, így a Mol privatzációja ezzel a lépéssel befejezhető – mondta Vági. Az Antenna Hungáriában 73 százalékot meghaladó részesedéssel bír az ÁPV, ami a Forrás Rt.-vel szemben gyakorolható opcióval további két százalékkal növelhető, így az ÁPV 75 százalék plusz egy részvényt adhat el. Az Antenna meghirdetése is hamarosan várható – tette hozzá.
A harmadik tervezett tőzsdei privatizáció is egy korábbi tőkepiaci tranzakció folytatása lesz: az FHB A sorozatú részvényeiből 50 százalék plusz egy részvény, a B sorozatú szavazatelsőbbségiből 3 százaléknyi van még az ÁPV birtokában. A 2003. végi első kibocsátás után Vági szerint jogos tőkepiaci elvárás, hogy további részvényeket adjon el az állam, a jelenlegi tőzsdei likviditás ugyanis nagyon kicsi. Ráadásul a jelzálogbank részvényeinek árfolyama jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban, és az ilyen hirtelen emelkedés veszélyes lehet, mivel az eredményességgel kapcsolatos piaci várakozások állnak mögötte. Egy ilyen nagyságú áremelkedést eredményekkel alátámasztani egyre nehezebb. A magas árfolyam persze az ÁPV szempontjából nagyon jó bevételt jelent, ez is indokolja az eladást. Ebben az évben Vági szerint erre is sor fog kerülni.
László Csaba a Forrás részvénycserét még pénzügyminiszterként az utolsó nagy lehetőségként említette a kárpótlási jegyek felhasználására, és valóban azóta sem volt nagyobb, tömeges jegyfelszívást biztosító tranzakció, és nem is tervezünk ilyet – mondta Vági a kárpótlási jeggyel kapcsolatban. Ugyanakkor azóta is volt lehetőség kárpótlási jeggyel fizetni, ám ez nem a felszívásra irányuló akció volt, hanem a kárpótlási törvényből fakadó kötelezettség.
Az ÁPV azt remélte, hogy a Forrás részvénycserével megszűnik a kárpótlási jegy forgalma, ami nagyjából meg is valósult, hiszen Forrásra több milliárd forintnyi kárpótlási jegyet cseréltek. Azóta a tőzsdei forgalom rendkívüli mértékben visszaesett, az elmúlt fél év átlagában néhány milliós nagyságrendű volt. Vági szerint még egy kevés kárpótlási jegy van olyan spekulációs célú tulajdonosoknál, akik azt várják, hogy az ÁPV Rt. kínál még föl vagyont jegyért.
Amíg a törvény ezt előírja, a privatizációs szervezet minden érintett társaságot a tízszázalékos jegyes fizetési lehetőséggel hirdet meg a jövőben is. A tapasztalat azonban az, hogy a privatizáció során a vevők nem élnek ezzel a lehetőséggel, mert nincsen elég kárpótlási jegyük. Piaci oldalról tehát nem indokolt a jelenlegi rendszer fenntartása, a törvényhozók azonban ezt a lehetőséget még nem szüntették meg. Mivel kényes kérdésről van szó, valószínű, hogy amíg van jegyforgalom – akár csak napi hárommillió forintnyi is –, addig a törvénykezés nehezen fogja meghozni ezt a döntést – vélekedett.
