Húsz évvel az első lakossági kötvények és csaknem 15 évvel a két magyar tőzsde megalakulása után már történelem az a folyamat, amelynek részesei – tőzsdealapítók, bankárrá, miniszterré, mezőgazdásszá és börtönlakóvá vált egykori brókerek, kibocsátók és spekulánsok – ma is jelen vannak a magyar gazdasági életben. A sztorizás, nosztalgikus emlékezés valamennyi tőkepiaci összejövetel elmaradhatatlan kelléke. Gyakran előjönnek az adomák a „huszonhatodikázásról”. (A nyolcvanas évek végén a bankokban még nem volt napi kamatszámítás, így a 26-án elszámolt havi kamatot egy kis ügyességgel a létező pénz többszöröse után is fel lehetett venni), a kötvénypiac hőskoráról (amikor még a 60 százalékos állampapírhozam sem számított ritkaságnak, főként mert a bankárok egy része még nemigen értett a hozamszámítás rejtelmeihez) vagy BUX elleni, sikeresen elhárított támadásról (2000-ben egy londoni nagy spekuláns próbált szerencsét több ezer kontraktussal, manipulálni próbálva az elszámolóárat).
A „velünk élő történelem” tegnaptól könyv alakban is olvasható. Szeles Nóra Tőzsdesztori című vaskos, de kifejezetten olvasmányos (ugyanakkor jól használható kronológiával, fogalommagyarázattal és bibliográfiával ellátott) könyve mindenkinek élményt ad, akinek bármilyen köze is volt az elmúlt húsz évben az áru- vagy az értéktőzsdéhez. De több is ennél: alapvető forrása lesz a későbbi korok egyetemistáinak, történészeinek, akik a nagy átalakulás boszorkánykonyhájára kíváncsiak.
A fiatal kora ellenére már évtizedes tőzsdei tapasztalattal bíró szerző a piac szinte valamennyi résztvevőjét mikrofonja elé ültette, és a sok sztoriból sikerült a piac összefüggéseit is feltáró, még a szereplők zöme számára is nagyon sok újdonsággal szolgáló, ráadásul igazán szórakoztató könyvet írnia. A Tőzsdesztori szép kiállítása a már számos tőzsdei könyvet gondozó Alinea Kiadót dicséri.
