Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tegnapi újabb Elmű-rally után – a papír rövid időre a húszezres határt is áttörte – négyéves csúcson állt meg a NAX, a NAPI Gazdaság által még 1996 novemberében útjára indított ágazati index. Lapunk annak idején – amikor a hat áramszolgáltató papírjai a kárpótlási jegyes cserék jóvoltából éppen csak hogy megjelentek az akkoriban még kifejezetten élénk otc-piacon – éppen az áramrészvények majdani tőzsdei bevezetésében reménykedve döntött az ágazati index indításáról. A NAX-ot 1996. december 1-jén publikáltuk először, első napi értéke 397 pont volt. Az index kapitalizáció-súlyozású, az egy évvel korábbi, 1995. novemberi privatizáció során kialakult árfolyamokból számított 313,2 milliárd forintos kapitalizációt tekintettük ezer pontnak.
A NAX értéke gyorsan nőtt, különösen a Démász 1998. áprilisi tőzsdei bevezetése idején. Az index máig élő abszolút csúcsát 1998. július 27-én érte el (1258,2 ponttal), majd az orosz válság nyomán – amikor gyakorlatilag összeomlott a magyar otc-piac – a mélybe (630 pontig) hullott. Alig fél évvel később, 1999 elején, amikor a tőzsdekényszer nyomán a másik öt árampapír is a parkettra került, bekövetkezett a második áramhossz, ekkor érte el az Elmű is a mostanáig élő (bár most már igencsak veszélyben lévő) 20 300 forintos rekordját. Ekkor már a NAX értéke ismét 1200 pont körül állt, majd lassú lemorzsolódás következett. Az index értéke 2001 őszén már csak 500 pont volt, innen szinte egyenes út vezetett három év alatt a duplázásáig.
Az index összetételében 2004. október 8-án következett be az eddig egyetlen változás, amikor a Titász – a fő tulajdonos E.On Hungária Rt. kisrészvényeseket kiszorító döntése következtében – lekerült a tőzsdei értékpapír-listáról. A Titász legutolsó tőzsdei ára (10 100 forint) szinte pontosan megegyezett a kilenc évvel ezelőtti privatizációs árfolyammal.
Az utóbbi hetekben kibontakozott hossz – az Elmű három hét alatt jutott el a 16 ezres szintről a húszezer közelébe – egyik összetevője nyilván a már érzékelhető kamatcsökkenés, a másik az Elmű tavalyinál lényegesen jobb (valószínűleg részvényenként 2400 forintot is meghaladó) eredménye. Mivel az áramcégek kifizetési rátája hagyományosan igen magas – tavaly is 93–98 százalékos volt – a befektetők még ilyen árakon is 10 százalékot meghaladó osztalékhozamokra számíthatnak. Ráadásul a következő években még magasabb eredmény és még alacsonyabb kamatszint várható, a kérdés csak az, hogy meddig tart a Kánaán: nem fogy-e el a tőzsdéről az árampapírok választéka.
