Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A BUX index emelkedésével párhuzamosan ismét növekedésnek indult a külföldiek kezében lévő részvények aránya a Budapesti Értéktőzsdén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikájából. A BUX közel 10 százalékkal állt magasabban szeptember végén, mint júliusban, a piac kapitalizicáiója pedig három hónap alatt 4193 milliárdról 4545 milliárd forintra nőtt. Ez ugyan még elmarad a 2000. március végi 4923 milliárdtól, az azóta folytatódó áremelkedés nyomán azonban múlt pénteken már 4993 milliárd forintot értek a BÉT vállalatai. (A kapitalizációhoz 2,7 milliárd forintot tett hozzá a Freesoft bevezetése.)
A külföldiek részesedése a tulajdonosokon belül 74,4-ről 75,4 százalékra nőtt három hónap alatt. A folyamatos áremelkedés során az eladók egyrészt a háztartások voltak – 4,4 százalékról 4 százalékra csökkent arányuk –, de a hazai pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok részesedése is hasonló, fél százalék körüli arányban csökkent.
A háztartásoknak 13,6, a pénzügyi vállalatoknak 23,2, a nem pénzügyi vállalatoknak 24,2 milliárd forintnyi árfolyamnyereségük keletkezett. A legnagyobb árfolyamnyereséget azonban a hazai szereplők közül az államháztartás könyvelhette el, az állami tulajdonban lévő papírok értéke 47,8 milliárd forinttal ugrott meg a negyedév során. (Az állam egyaránt nyert a Richter, az Antenna és a Mol felértékelődésén.) A külföldiek viszont 240,9 milliárdot nyertek az áremelkedésen.
A külföldiek jelentős mennyiségű állampapírt is vettek ebben az időszakban, a náluk lévő állomány értéke 251 milliárddal nőtt, ebből 221 milliárd forintot tettek ki nettó vásárlásaik. A külföldiek súlya az állampapír-tulajdonosok között 25,8-ról 27,7 százalékra nőtt, ezzel párhuzamosan az összes hazai tulajdonosi csoport súlya csökkent.
