Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Inter-Európa Bank konszolidált kilenchavi eredménye adózás előtt 2 milliárd 185 millió, adózás után 1 milliárd 872 millió forint volt, utóbbi 29 százalékos növekményt jelent tavalyhoz képest. A növekedés egyértelműen a 22 százalékkal gyarapodó kamatmarzsnak és a pénzügyi műveletek hasonló mértékben bővülő nettó eredményének tudható be, mivel a díj- és jutalékbevételek ennél jóval kisebb, mindössze 6 százalékos mértékben bővültek.
A számok alapján év végéig a tavalyi 2 milliárdos profitot jelentősen meghaladó adózott eredmény várható. Sebők Sándor, az IEB vezérigazgató-helyettese lapunk érdeklődésére ezt ugyan nem erősítette meg, de utalt arra, hogy a bank fejlődése, eredményalakulása az idei évben meglehetősen kiegyensúlyozott volt, és a bank vezetése most sem lát olyan folyamatot, amely ezt a kedvező tendenciát megtörné. Az osztalékra vonatkozó érdeklődést azonban ezúttal is elhárította a bankvezető, mondván, az – akárcsak a részvény esetleges tőzsdei kivezetése vagy parketten maradása – kizárólag a SanPaolóra tartozik.
A 2004-es év – amint a vezérigazgató-helyettes aláhúzta – az egész magyar bankszektorban sikeres volt, nem utolsósorban a magas (éves átlagban is 11 százalék feletti) alapkamatszint miatt. A jövő év, de a 2006-os év is annál nehezebb lehet a fordított tendencia révén. A bank számára az idei növekedés fő területe a lakossági hitelezés, ezen belül a 2003 novemberében – az első három között – indult devizahitelezés volt. Az IEB 212 milliárdos anyabanki mérlegfőösszege alapján a magyar bankrendszer forrásainak alig másfél százalékát mondhatja magáénak, a lakossági hitelek terén mintegy 2 százalékos, a devizahitelek terén viszont 7,5 százalékos piaci részt tudott kihasítani. (Ez egyébként – mint a legnagyobb bank gyorsjelentéséből kiderül – meghaladja a lakossági devizahitelek terén kissé későn ébredő OTP részesedését.) Az IEB lakossági devizahitel-állománya – mint Sebők elmondta – szeptember végén elérte a 10 milliárd forintot, és a gyarapodás nagyjából havi egymilliárdos ütemű.
A hosszú lejáratú devizahitelek iránti kereslethez kellett igazítani a forrásoldalt is. A bank néhány héttel ezelőtt vett fel 25 millió euró hétéves futamidejű hitelt a SanPaolótól. Egy másik, az anyabank által a luxemburgi székhelyű Európai Beruházási Banktól (EIB) felvett 100 millió eurós, úgynevezett esernyő-hitelből pedig szintén 25 millióval részesedik. (A hitel többi részét a másik két régióbeli SanPaolo-érdekeltség, a román és a szlovén bank kapja.)
A forrásgyűjtésben – mint a vezérigazgató-helyettes kiemelte – mind nagyobb szerepet játszanak az éven túli lakossági források, és ezek gyarapításában az immár 70 munkatársat foglalkoztató IE Értékesítési Kft.-nek szánnak növekvő szerepet. Az új hitelek egyharmadát e cég közvetíti.
A kilencvenes évek elején még kifejezetten vállalati bank az utóbbi években univerzális bankká vált, betéteinek 50-55 százaléka a lakosságtól származik, 140 milliárdos hitelállományából pedig már több mint 40 milliárdot magánügyfelek vettek föl. A következő években is – a kis- és középvállalkozói szektort is magában foglaló – retail-szektor fejlesztése a legfontosabb, a jelenleg 29 fiókból álló hálózatot évente 3-5 fiókkal szeretnék gyarapítani. Az értékesítés hatékonyabb támogatása érdekében idén a bank belső szervezete is átalakult, és nyilván ezzel is összefügg, hogy a legtöbb bankkal ellentétben az IEB létszáma idén gyakorlatilag nem változott (678-an dolgoznak a csoportban).
A tőzsdei jelenlét nyilván erősíti a lakossági ügyfelek gyűjtését, növeli a bank ismertségét – bár ennek igazi hozadéka Sebők szerint is inkább a kilencvenes évek közepén volt érzékelhető –, ám kérdés, hogy hosszú távon hogyan értékeli a tulajdonos az ezzel kapcsolatos előnyöket és terheket.
