Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly még elmaradtak az előző évitől a háromnegyed éves tőzsdei profitok, idén viszont a cégek együttesen 78 százalékos eredménynövekedést regisztrálhattak. A mesebeli, 365 milliárdos eredmény (23,5 százalékkal több, mint a tavalyi, szintén rekordnak számító egész éves 295 milliárd) 42 százaléka a Molnak, 28 százaléka az OTP-nek köszönhető. E két – egymáshoz többek között a Mol alelnöki posztját is betöltő Csányi Sándor OTP-elnök személyén keresztül is kapcsolódó, egyaránt regionális szerepkörre törő – óriásvállalat az együttesen 2330 milliárd forint saját tőkéből 44,7 százalékot mondhat magáénak, ugyanakkor a kapitalizáció 59, az eredmény 69,7 százalékát adja. A tavalyhoz képest elért 160 milliárdos eredménynövekedés kilenctizede e két cégnek köszönhető, hiszen a többiek együttes eredménye mindössze 17 százalékkal gyarapodott.
A BUX-ban ugyan kisebb a Mol–OTP páros súlya, de vitathatatlan, hogy árfolyamuk szárnyalásának (előbbi 82, utóbbi 86 százalékot erősödött egy év alatt) köszönhető a 2004-es hossz. E két vállalat kiugró teljesítménye nélkül a BUX legfeljebb a 10–11 ezres sávba tudta volna feltornászni magát.
A 22 vállalat közül az idén 4 (Fotex, NABI, Pannonplast, Synergon), zárt veszteséggel. Ezek tavaly is mínuszban voltak (közülük csak a Synergon tudott valamit javítani), de a legnagyobb tavalyi vesztő, a Rába az 5,5 milliárdos mínuszból 1,8 milliárdos pluszra javított. (Ez a gigantikus, 5,6 milliárdos, leginkább dolláreladásokból származó pénzügyi eredményének tudható be.)
A többiek közül a Globus nyeresége csaknem elolvadt, a Matávé egyötödével csökkent, a Démász, a Linamar és a Zalakerámia minimális (10 százalék alatti) profitbővülést produkált. Tizenhárom társaság tudta jelentősen növelni eredményét, sőt, némelyek – mint a Vodafone-eladás miatt ötszöröző Antenna, az FHB és a Danubius – többszörös ugrást is produkáltak.
A társaságok üzemi eredménye a tavalyi 292 milliárdról 451 milliárdra nőtt. A pénzügyi veszteség megfeleződött (20 milliárd helyett 8,1 milliárd), úgy, hogy a legnagyobb kamatfizető, a Matáv 27 milliárdos pénzügyi vesztesége alig változott. A megoldás az árfolyamok alakulásában rejlik, a hedge-elők ugyanis – nemcsak a Rába, de a két gyógyszergyár is – komoly profitot vághattak zsebre. A tőzsdei cégek 446 milliárd forintos adó előtti eredményükből 69 milliárd forint adót fizetnek, ez 15,3 százalékos tényleges adókulcsot jelent. (A Danubius és a Zwack hagyományosan adó előtti eredményeket tesz közzé év közben.)
A tőzsdei társaságok legfontosabb mutatóit összegző táblánkból kiderül, hogy egy év alatt 39 százalékkal nőtt a tőzsdei kapitalizáció, amelynek következtében a papírok is – relatíve – drágábbak lettek (legalábbis a saját tőkéhez viszonyítva). A magyar tőzsde kapitalizációja éppen duplája a cégek összesített saját tőkéjének, a legdrágább papír az FHB és az OTP, a legolcsóbb a meglehetősen bizonytalan helyzetben lévő NABI, illetve az önmagához képest meglehetősen rossz eredményt produkált Globus. A Fotex és a Pannonplast – különböző okok miatt – már évek óta saját tőkéjének alig kétötödéért kapható a tőzsdén, a Rába olcsóbbá válásában viszont a saját tőke gyarapodása játszotta a döntő szerepet.
A legkevésbé eladósodott magyar társaság címért évek óta a Richter és a Graphisoft versenghet egymással, de az Egis és a Fotex is jól áll e téren. (Nemcsak a hiteleket, de az összes kötelezettséget figyelembe véve.) A legmagasabb árbevétel-arányos üzemi eredménnyel – a tavalyi győztes Matávot lekörözve – a Richter dicsekedhet (a bankokat a termelő cégekkel bajos összehasonlítani, hiszen árbevétel helyett a bruttó kamat és díjbevételeiket vesszük figyelembe), de jól áll a Zwack és a Mol is. A saját tőkére vetítve az idén az FHB és az OTP érte el a legmagasabb eredményt, a jelek szerint az FHB idei ROE mutatója bőven 40, az OTP-é 33 százalék felett lesz.
A számok alapján könnyen megjósolható, hogy a 2004-es összesített eredmények legalább másfélszeresére rúghatnak a tavalyi 295 milliárdnak, még ha a tőzsdei cégek teljes mezőnyét illetően a növekmény kisebb is lesz (az összes társaság együtt tavaly 324 milliárdot hozott össze). A forint erősödése ugyan a vállalatok zömének nem tesz jót, de a mostani szintet a többség láthatóan elviseli. Nagyobb gond a dollár euróval – ergo a forinttal – szembeni folyamatos térvesztése, amely főleg a NABI-t, de a Rábát és részben a Richtert is egyre nehezebb helyzetbe hozza. Ha az arányok nem változnak, jövőre alaposan átrendeződhet a profittábla. Ugyanakkor a Mol – az olajár révén – alighanem hosszabb távon is a nyertes oldalon áll, az OTP-ről nem is beszélve, noha utóbbit a kamatkülönbözet-adó jövőre némileg kellemetlenül fogja érinteni. Összességében a BUX idei 54 százalékos emelkedése – és a minapi kisebb korrekció – ellenére sem tűnnek túlértékeltnek a magyar részvények, bár az is tény, hogy ha akár a Mol, akár az OTP profitnövekmény-dinamikája megtorpan, az szárnyát szegheti a BUX repülésének.
