A tavalyi kilenchavi profittól 20, a tavalyi harmadik negyedév teljesítményétől 42 százalékkal elmaradó eredményt ért el a Matáv. Nem véletlenül reagált a jelentésre eséssel a piac: a 41,1 milliárd forintos első háromnegyed éves profit 1997 óta a legrosszabb eredmény. A tendencia nem lehetett meglepetés. A vezetékes szegmens (amely a 450 milliárdos bevételből 228 milliárdot hozott) bevétele 7,ezen belül a nemzetközi hívásoké 18 százalékkal esett vissza. A vezetékes telefónia évek óta tartó visszaesését ezúttal a mobil távközlés sem tudta igazán ellensúlyozni. A mind erősebb árverseny, az alacsonyabb piacra lépési küszöb miatt az is óriási eredmény, hogy a T-Mobile meg tudta őrizni 47,6 százalékos piaci részesedését, sőt még a bevételei is nőttek 4 százalékkal (195 milliárd forintra). A Westel–T-Mobile névcsere költségei is közrejátszottak abban, hogy a mobil ágazat EBITDA-rátája a kilencvenes évek közepe óta először esett 40 százalék alá (39,7 százalék), noha még így is magasabb, mint a vezetékes szektor 35,7 százalékos mutatója.
Korábban a MakTel is húzóágazatnak számított – volt olyan év, hogy 60 százalékos EBITDA-val örvendeztette meg a befektetőket –, azonban Macedóniát is elérte a vezetékes telefónia súlyos betegsége (még ha haldoklásról korai lenne is beszélni): lényegében megállt (620 ezres szintnél) a vezetékes előfizetők számának gyarapodása, és a bevételek 0,6 százalékkal csökkentek. (A MobiMak viszont már 700 ezer mobil-előfizetőnél tart a 3 milliós országban.) Az EBITDA a már folyó, ötszáz embert érintő létszámleépítés 3,4 milliárdos költségei miatt erőteljesen csökkent, rátája 46,9 százalék volt (a leépítés nélkül 53,5 lett volna).
Összességében a Matáv a fél százalékkal csökkenő bevétel, a korábbinál nagyobb (9 hónap alatt 100,7 milliárdos) amortizáció és a tavalyinál 11,9 százalékkal nagyobb személyi költségek miatt (ezekben benne van a leépítési költség egy része) 19 százalékkal kisebb, 82 milliárdos üzemi eredményt ért el idén. A pénzügyi eredmény – pontosabban a 325 milliárdos, a tavaly szeptemberinél alig 13 milliárddal kisebb hitelállomány miatt törvényszerű veszteség – sem sokat javult és az üzemi eredmény egyharmadát, 27 milliárdot vitt el. (Korábban csak a negyedét.) Az adózott eredmény 47,3 milliárd forint volt, amelyből a kisebbségi részesedésekre – jórészt a MakTel miatt – 6,2 milliárd jut.
A 41,1 milliárdos nettó profit alapján a Matáv idei eredménye aligha tehető 50 milliárd forintnál magasabbra (tavaly 57,5, 2002-ben 68 milliárd volt), ami aligha tölti el örömmel a tulajdonosokat. Persze a magas osztalékfizetést ez nem veszélyezteti, hiszen a DT az utóbbi években a magyar kisbefektetőket is felülmúló mohóságot tanúsít a rendes közgyűléseken (72 milliárdos júniusi osztalékból 43 milliárd a DT-hez került).
A lefelé menő spirálból azonban lehet kiút, a Matáv vezetése legalábbis nem nézi tétlenül a profit erodálását. 2006-ig az anyavállalat 7900 alkalmazottjából 1800-at elküldenek, további 800-at pedig kiszerveznek a cégtől. Az akció költségei korábbi közlés szerint elérik a 23 milliárd forintot (NAPI Gazdaság, 2004. augusztus 13., 7–8. oldal), amelyből a háromnegyed éves számokban egyelőre 3,4 milliárd látszik. Ha a többi is az idei évet terheli, akkor persze messze nem lesz 50 milliárd az eredmény, de a költségmegtakarítás (2006-ra egy dolgozóra már 500 vonal jut a mai 350 és a privatizáció idején volt 110 helyett) előbb-utóbb meghozza gyümölcsét.
