Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem hiába vett fel Spéder Zoltán egy tőzsdei bikát ábrázoló pólót tegnapi sajtótájékoztatójára, az OTP kurzusa ugyanis a gyorsjelentés nyomán szerdán 265 forinttal emelkedett. A bank tőkeértéke csak a tegnapi napon 74 milliárd forinttal nőtt, kapitalizációja pedig túllépte az 1500 milliárd forintos határt. (Az 1995-ös tőzsdei bevezetés idején 31 milliárdot ért az OTP.)
A háromnegyed éves számok valóban imponálóak: a bankcsoport mérlegfőösszege egy év alatt 28 százalékkal, 3896 milliárd forinttal nőtt, a saját tőke elérte a 374 milliárdot. A nettó kamatbevétel – az év eleji aggodalmak ellenére – csaknem másfélszeresére bővült (185 milliárdra), az adózás előtti eredmény 45 százalékkal, 120,8 milliárdra, az adózott 48,5 százalékkal, 100,8 milliárdra nőtt. Az IFRS-adatok még jobbak, itt az adózott eredmény 56 százalékos növekménnyel 108,4 milliárdra gyarapodott.
Az adó előtti profit egyharmadát a leányvállalatok adták (összesen 29,2 milliárdot), közülük a jelzálogbank (9 milliárd) és a DSK Bank (adó előtt 8,3 milliárd) hozzájárulása a döntő. A leánycégek közül csak az OTP Alapkezelő gyengélkedett idén, eredménye negyedével csökkent (2,7 milliárdra), főként az Optima alap 200 milliárdos tőkefogyása miatt. A másik külföldi bank, az OTP Banka Slovensko adó előtt 573 millió forintot produkált (ennek harmada céltartalék-visszaírásból jött), ami a tavalyi veszteség után szép eredmény.
Az anyabank számára a harmadik negyedév önmagában is rekordot hozott, a 35 milliárdos háromhavi profit azt jelenti, hogy minden nap 400 millió forintos eredmény képződik. (Másik, talán még szemléletesebb példával: az OTP Bank minden magyar ügyfele idén átlagosan 30 ezer forinttal járul hozzá az adó előtti eredményhez.) A növekedés motorja vitathatatlanul a hitelezési boom, az utóbbi 12 hónapban a lakossági hitelállomány 55 százalékkal nőtt. Az OTP piaci részesedése évek óta először nem csökken, a hitelintézeti rendszer összes eszközeinek és forrásainak 23,7 százalékát a legnagyobb bank adja.
Spéder Zoltán alelnök elmondta, hogy a bank idei konszolidált eredménye (MSZSZ szerint és adó előtt) a 140–145 milliárdos terv felső értéke közelében lehet, ami arra utal, hogy vagy a negyedik negyedév lesz jóval szerényebb az eddigieknél (25 milliárd a 44 milliárdos harmadik után), vagy az alelnök igen óvatos. (Az utolsó negyedévben általában nagyobb a tartalékképzés, magasak a személyi kifizetések és – mint Spéder utalt rá – előrehozott beruházások várhatóak.) Megfigyelők inkább a 150, adó után 125, IFRS szerint 132-133 milliárdos eredményt valószínűsítik. Az osztalék részvényenként 146 forint lesz, ami nagyjából egyharmados kifizetési rátát jelent.
A jövő évi tervekről Spéder Zoltán a NAPI Gazdaság érdeklődésére elmondta, hogy a mérlegfőösszeg banki szinten 13, csoportszinen 16 százalékkal nőhet. Az eredményszámokat illetően szűkszavúbb volt – a végleges eredménytervet december elejéig fogadja el az it-, csak annyit mondott, hogy a növekedés „két számjegyű” lesz. (Erről volt szó egy évvel ezelőtt is, de a befektetők szempontjából nem mindegy, hogy az első számjegy egyes vagy mondjuk ötös lesz...) A bank egyébként idén még egy vagy két, egyenként 50 bázispontos, jövőre összesen 200 pontos kamatcsökkentéssel számol. Provokatív kérdésünkre, hogy örökké tart-e az eredménynövekedés mesebeli folyamata, Spéder csak annyit válaszolt: ha nem is örökké, de minnél tovább!
A bank ötéves elképzelései arra alapulnak, hogy Magyarországon a lakáshitelek GDP-hez viszonyított aránya a jelenlegi 9,5 százalékról 2009-re 17-18, a fogyasztási hitelek 5 százalékos aránya 9-10 százaékra nő. Ha ez bejön – márpedig erre megvan az esély – akkor az OTP-részvényesek alighanem nyugodtan aludhatnak.
