Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 30 napra felfüggesztette a Brau Union Hungária Rt. részvényeire 16 362 forinton tett nyilvános vételi ajánlat jóváhagyási eljárását. A részletes indoklás szerint a Heineken-csoporthoz tartozó fő tulajdonos Brau Immobilien GmbH ajánlatának elbírálásához valamennyi releváns körülményt ismernie kellene a felügyeletnek, tehát ahhoz, hogy azt jóváhagyja, vagy hiánypótlást rendeljen el az ajánlattal kapcsolatban. Az ajánlatban a Heineken-csoporthoz tartozó cég az árat egy a felügyelet által jóváhagyandó számítási mód alapján határozta meg, azonban a felügyelet jelenleg nem tud állást foglalni a számítási mód helyességéről és az abban használt paraméterek alkalmazhatóságáról.
A felügyelet szerint az ajánlat során alkalmazott számítási mód, s az ennek eredményeként adódó ár kiszámítása olyan kérdés, amelynek megítéléséhez különleges szakértelemre van szükség. A felügyelet ennek érdekében szakértőkhöz fordult, s kért szakvéleményt. A PSZÁF azonban úgy vélte, hogy a szakvélemények alapjául szolgáló tények tisztázásáig az ajánlat elbírálására megalapozottan nem kerülhet sor. Ez értelmezésünk szerint annyit tesz, hogy a felügyelet vélhetően a következő 30 napban kívánja pontosan meghatározni, mely mutatók alapján kell meghatározni a részvények ajánlati árát, valamint hogy a mutatók számításának alapjául szolgáló hiteles adatok beszerzéséhez is idő kell. A felügyelet a jelek szerint igyekszik körültekintően eljárni az ajánlattal kapcsolatban, hiszen – az EHEP-ajánlatot kivéve – ezelőtt nem volt rá példa, hogy a tőkepiaci törvényben biztosított jogával élve meghatározza a nyilvános vételi ajánlat árfolyamát.
A Heineken-csoport az ajánlat szövege szerint az általa adni kívánt árfolyamot egy diszkontált cashflow-alapú számítás alapján határozta meg, amelyet tavaly tavasszal készített tanácsadója, a BBAG-csoport értékelésének részeként. A DCF modell kizárólagos alkalmazhatóságát ugyanakkor a magyar Brau kisebbségi részvényesei kifogásolták. A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége korábbi közleménye szerint inkább az EV/EBIDTA-alapú, illetve az értékesített sörmennyiséget figyelembe vevő mutatót kellene alkalmazni, azok ugyanis egzaktabb számot adnak a cégértékre, s kevesebb becsült, így bizonytalanabb tényezőt tartalmaznak (NAPI Gazdaság, 2004 október 26., 11. és 12. oldalak). A TEBÉSZ szerint az anyavállalatra adott ajánlat értékeivel – 130 euró/hektoliter, illetve 10,2-es EV/EBITDA – 24 492, illetve 33 163 forintos részvényenkénti cégérték adódna. A másik, a korábbi ajánlattal kapcsolatban kritikát megfogalmazó kisebbségi részvényes, a Concorde Alapkezelő korábbi véleményében szintén a DCF modell kizárólagos alkalmazhatóságát vitatta.
