Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tőzsde vezetői (Szalay-Berzeviczy Attila elnök, Cselovszky Róbert alelnök és a Befektetési Vállalkozók Szövetségét képviselő Streitmann Norbert) kedd este a Parlament karzatán izgulták végig az adószavazási procedúrát. Nem izgultak hiába: mind a tőzsdei nyereségek adóztatása (a tervezett 25 százalékos sarc), mind a vállalati befektetésekre nézve katasztrofálisnak ígérkező áfamódosítás megbukott a szavazásnál. A BÉT tegnap közleményben üdvözölte az eredményt, leszögezve, hogy a magyar Országgyűlés képviselőinek többsége „bölcsen döntött”. A döntés a tőzsde szerint hozzájárul a magyar gazdaság versenyképességének megőrzéséhez és a magyar középvállalatok tőzsdei forrásbevonásához.
Szalay-Berzeviczy Attila tegnap kérdésünkre elmondta: érdemes volt kiállni a politika pergőtüzébe, valamennyi parlamenti párt képviselőit felkeresni, meggyőzni, és úgy vélte, látványos figyelemfelhívó akciójuknak – a pénzügyminiszternek és a kormányfőnek elküldött feketeszalagos tőzsdekönyveknek – is megvolt a szerepe a döntésben. Emlékeztetett arra, hogy a magyar tőzsde 14 éves újkori története során nem sok hasonló példa akadt a sikeres érdekérvényesítésre. Ugyanakkor leszögezte: a nullakulcsos tőzsdei nyereségadó elsősorban nem a tőzsdének mint vállalatnak jó, hanem a tőzsde „használóinak”, a magyar magánbefektetőknek, illetve az ott jelen lévő és az oda készülő magyar vállalatoknak.
Az elnök lapunk kérdésére elmondta, hogy régen nem volt ilyen kedvező a csillagok állása a BÉT számára: egy éve szárnyal a tőzsdeindex, a forgalom lassan eléri a négy évvel ezelőtti rekordszintet, kiemelkedően jók a vállalati eredmények és láthatóan nőtt a tőkepiac politikai súlya is. Jövőre legalább négy új bevezetésre számítanak a parketten, alapvetően a Tőzsdeképes Cégek Klubjának mezőnyéből. Ugyanakkor az is célja az elnöknek, hogy 2005-ben megvalósulhasson a tőzsde már korábban is körvonalazott elképzelése: saját részvényeinek bevezetése a parkettre. (A „tőzsdére a tőzsdét” koncepciót a BÉT korábbi elnöke és a legutóbbi tulajdonosváltás előtti nagytulajdonosok is támogatták.) Az elképzeléshez még meg kell nyerni a részvények 68,5 százalékával rendelkező nagytulajdonosokat (HVB, Raiffeisen, Erste, ÖKB, Bécsi Értéktőzsde), de Szalay-Berzeviczy utalt arra, hogy e körtől nem idegen a koncepció.
A tőzsde jövő évi terveiről szólva az elnök a régóta húzódó BÉT–BÁT integrációt említette első helyen. A korábbi elképzelésekhez képest új elem, hogy ez nem a tevékenység átvételével valósulna meg, hanem a BÉT Rt. venné meg a BÁT Rt. részvényeit. Az elnök elmondta, hogy a BÉT-nek a Keler-részvények 1,67 százalékának 190 millió forintért történt megvétele után (további 3,33 százalékot a BÁT az MNB-nek adott el) az év végre mintegy 3 milliárd forint készpénze lesz. Ez a pénz az elnök szerint elegendő lehet a BÁT megvételére. Az akció után a BÉT közvetlenül a Keler 26,7, közvetve összesen 46,7 százalékát mondhatja magáénak. A következő lépés – remények szerint szintén jövőre – az MNB 53,3 százalékos pakettjének átvétele lenne, amelyet azonban a korábbi elképzelésektől eltérően nem bankhitelből, hanem részvénykibocsátásból finanszírozna a magyar tőzsde.
A tervezett emisszió – illetve az ezt követő tőzsdei bevezetés – a Budapesti Értéktőzsde nemzetközi szerepvállalását is erősítené – mondta a tőzsdeelnök. A regionális tőzsde kapcsán nem Varsó az egyetlen lehetőség. Ennek kapcsán az elnök utalt azokra az – egyelőre inkább bemutatkozó jellegű – megbeszélésekre, amelyeket a BÉT vezetői a prágai és a pozsonyi tőzsdével folytattak.
