Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tulajdonosi csatározások utóhangjaként a Zala Megyei Bíróság mint cégbíróság megsemmisítette a Zalakerámia tavaszi közgyűlésén hozott határozatokat. Bár az indoklás nem ismert, vélhetően az akkor még kisebbségi tulajdonos – az akkori fő részvényes Általános Értékforgalmi Bankkal épp vitában álló – Lasselsberger csoport érvelését fogadta el a bíróság a határozatokkal kapcsolatban. Ez pedig a napirendek egyik részénél az akkor futó nyilvános vételi ajánlatra hivatkozott, nevezetesen arra, hogy az igazgatóság és felügyelőbizottság összetételének megváltoztatása olyan döntés, amely alkalmas a nyilvános ajánlattételi eljárás megzavarására. A tavalyi éves beszámolóval más jellegű volt a gond, az egyszerűen nem készült el időre, s így a Zalakerámia nem tudta a közgyűlés előtt megfelelő időben közzétenni annak fő számait.
A tavalyi elfogadott éves beszámoló hiányában így vélhetően nemsokára újabb közgyűlést hív össze a csempegyártó cég igazgatósága. Ezen ismét dönthetnek majd a tavalyi éves számokról, amelyek – ha a Lasselsberger hű akar maradni korábbi kritikáihoz – akár a korábbinál kisebb eredményt is tartalmazhatnak. Az osztrák vásárlónak ugyanis korabeli források szerint a legnagyobb problémája az volt a céggel kapcsolatban, hogy bizonyos vagyonelemeit kevesebbre értékelte, mint ahogy azok a Zalakerámia Rt. könyveiben szerepeltek (NAPI Gazdaság, 2004. július 23., 11–12. oldal).
A 2003-as mérleg jelentősége abban áll, hogy ha újabb ajánlatot tenne az osztrák fő tulajdonos, s megpróbálná kiszorítani a kisrészvényeseket, akkor a kiszorítás minimális árfolyamának az egy részvényre jutó saját tőkét el kellene érnie. Tavalyi mérleg hiányában ez a 2002-es adatokat figyelve 2500 forint felett van nem konszolidáltan, azonban egy a korábbinál magasabb veszteséget tartalmazó tavalyi mérleg esetén ez a szám szignifikánsan csökkenhet is.
