Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt évek tulajdonosi huzavonáitól hangos eseményei után tegnap nyugodt hangulatú közgyűlésen döntöttek a Zalakerámia-részvényesek a cég új vezető testületeiről és a dematerializációval kapcsolatos alapszabály-módosításokról. A 89,75 százalékos részvétel mellett lezajlott részvényesi találkozón 89,7 százalékkal az új szakmai fő tulajdonos, a Lasselsberger Holding szavazott. A közgyűlés egy – a cégjegyzés mikéntjére vonatkozó – pont kivételével jóváhagyta az igazgatóság előterjesztéseit, így azt is, amely szerint ezentúl nem kell a felügyelőbizottság hozzájárulását kérni szakmai tulajdonossal kötendő szerződések ügyében.
Mivel a cégbíróság a korábbi közgyűlés határozatát – amelyben a lasselsbergeres tagokat az ÁÉB szavazataival visszahívták az igazgatóságból – nem jegyezte be, így a mostani találkozón újra a régi vezető testületről kellett dönteni. Az igazgatóság nagy része szeptember végi határidővel lemondott tagságáról, az egyetlen megmaradt tag Márton Péter, a Lasselsberger Hungária Kft. ügyvezető igazgatója volt, ő egyébként a Lasselsberger—ÁÉB tranzakció lezárulta óta a Zalakerámia vezérigazgatói posztját is betölti. Mellé került be a vezető testületbe ezúttal Josef Lasselsberger és Martin Hoffman, s a felügyelőbizottság is két Lasselsberger-delegálttal egészült ki.
Amint Márton Péter a NAPI Gazdaságnak elmondta, a tranzakció lezárultával jelenleg is folyik a cég átvizsgálása, s november végére várható, hogy elkészül a jövő évi üzleti terv. A legfontosabb feladatnak a hatékonyság javítását tekinti a szakmai tulajdonos, a magyar cég jelenlegi 5 százalék körüli árbevétel-arányos üzemi nyeresége ugyanis nemzetközi összehasonlításban is meglehetősen kevés. A tervek szerint ezt a többszörösére kívánják növelni, ehhez a költségek racionalizálása mellett az eladások volumenét is jelentősen növelni kívánják. Márton szerint egészségtelen a hazai burkolólappiac jelenlegi szerkezete, az importáruk 80 százalékos részesedése példátlanul magas. A tőzsdei jelenléttel kapcsolatos elképzelésekről nem kívánt nyilatkozni, mondván, ez tulajdonosi döntés.
Persze a Lasselsberger-csoportot tekintve nem lehet kétséges, hogy középtávon a tőzsde elhagyása lesz a Zalakerámia sorsa, hiszen a cseh Keramika Horni Briza esetében is hasonlóan jártak el, s a 100 százalékos tulajdonrész megszerzése szerepelt a tavasszal lebonyolított nyilvános vételi ajánlat szövegében is.
