Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A piac legtöbb szereplője által biztosra vett hétfői kamatcsökkentés is szerepet játszott abban, hogy pénteken 60 forinttal esett a hetek óta stabilan meglévő akvizíciós várakozások miatt amúgy magas szinten álló OTP-árfolyam, és a legkisebb testvér, az IEB részvénye iránt napok óta nincs érdemleges kereslet.
Az alapkamat csökkentése – amelynek mértéke az előrejelzések szerint még idén eléri a 100 bázispontot – a banki marzsok szűkülését vonja maga után. A kilencvenes évek közepét jellemző hasonló szituációtól eltérően azonban most a csökkenő kamatokat nem lehet a hitelezési oldalnál gyorsabban ráterhelni a betétesekre. A banki szakértők szerint ugyanis a magyar piacot 2003 utolsó negyedéve óta – mióta a hitel/betét mutató tartósan 100 százalék felett áll – a betétekért folyó verseny jellemzi. A bankok számára a bevételi oldalon a forintos vállalati és önkormányzati hitelek kamata a piaccal együtt mozog – általában egy-másfél hónapos átárazási időszakkal – és csak a fogyasztási hiteleknél „ragadhatnak fenn” a kamatok. A kiadási oldalon viszont a betéteseknek fizetett kamatok lenyomása sok bank számára – a forráshiány miatt – nehezen járható.
A legnagyobb bank kevésbé van kényszerhelyzetben, ám több száz milliárd forintos látra szóló lakossági betétállománya miatt (a 3,5 millió számla többségén van valamennyi, mindössze 1,5-2 százalékkal kamatozó, jellemzően néhány napig parkoló, több tízezres összeg) nála a legnagyobb a kamatnyereség-kiesés is. Mindez inkább a jövő évet érinti, ám az értékpapír-állomány átárazódása – persze jóval kisebb – azonnal eredményt hozhat a banknak.
Ugyanakkor az OTP aktuális, 119 milliárd forintos konszolidált adózott eredményt tartalmazó idei terve – amely megfigyelők szerint ugyanúgy a túlteljesítés sorsára jut, mint a korábbi években – már eleve számol egy 100 bázispontos, az utolsó negyedévben két részletben megvalósuló kamatcsökkenéssel, így a mai várható döntés az OTP számait érdemben aligha befolyásolja.
