Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Változik ugyan áfaszempontból az értékpapírok, üzletrészek eladásának adózása, de nem olyan mértékben, mint ahogy azt keddi „Lassítsuk az értékpapírpiac fejlődését!” című cikkünkben (NAPI Gazdaság, október 12., 11. oldal) leírtuk – közölte a Pénzügyminisztérium sajtóosztálya. A tárca álláspontja szerint az áfatörvényben kezdeményezett módosítás nem eredményezné azt, hogy a gazdasági társaságoknak a teljes értékpapír-, illetve üzletrészeladásból származó bevételüket arányosítaniuk kellene a normál gazdasági tevékenységükből származó bevételükhöz. Az arányosításba a tárca értelmezése szerint csak az ügyleten elért nyereséget kellene bevenni, azt is csak akkor, ha az ebből származó bevétel meghaladja a normál tevékenységből származó bevétel 10 százalékát. Ráadásul csak az olyan költségszámlák áfáját kéne arányosítani, amelyek egyaránt kapcsolódnak az áfaköteles és a nem áfaköteles tevékenységhez.
Mindezek alapján úgy tűnhet, a gazdasági társaságoknak nem kell felhagyniuk teljesen azzal a gyakorlattal, hogy szabad pénzeszközeiket értékpapírba vagy üzletrészbe fektessék és azt akár többször is forgassák. Az eddigi gyakorlathoz képest a változással elvesztett áfaösszeg a legtöbb gazdasági társaságnál jóval kisebb, mint azt eredetileg becsültük, ugyanakkor vitathatatlan, hogy a módosítás egyáltalán nem növeli a vállalatok értékpapír-vásárlási kedvét.
A módosítás elfogadásának esélyeit erőteljesen csökkenti, hogy tegnap két parlamenti párttól is annak teljes elhagyását célzó módosító indítvány érkezett az országgyűlés elnökéhez. Márton Attila (Fidesz – MPP) szerint a jelen gazdasági helyzetben teljesen indokolatlan lenne, ha a gazdasági társaságok szabad pénzeszközeinek értékpapírban történő elhelyezése után a visszaigényelhető áfát csökkenteni kellene. Ez a képviselő szerint azzal fenyeget, hogy a gazdálkodók nem fogják szabad pénzeiket lekötni.
Szalay Gábor (SZDSZ) képviselő a kormányzati módosító indítvány elvetését hasonlóképpen indokolja, kiemelve, hogy e lépés a BÉT meggyengítését eredményezné, amely mindazon cégeknek hátrányos lenne, amelyek fejlesztéseikhez a tőzsdén keresztül szeretnének tőkét bevonni.
