Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tizennégy évvel a pécsi Konzum – az akkori névérték 900 százalékán zajló – sikeres tőzsdei bevezetése után lezárul a régóta alvópapírnak számító egykori áruházcég tőzsdei pályafutása. A fő tulajdonos Forlev Kft. a Raiffeisen Bank bábáskodása mellett nyilvános vételi ajánlatot készül tenni a Konzum többi befektető tulajdonában álló 82 százalékára. Az ajánlatot tegnap nyújtották be a PSZÁF-hoz. Az ajánlat érvényességéhez azonban nem csak a PSZÁF, de a GVH engedélye is szükséges, a részvényesek csak ennek hatálybalépése után 5 nappal kaphatják meg az ellenértéket.
Az 5 millió 215 ezer, egyenként 400 forintos Konzum-részvényből 940 ezret (18 százalékot) birtokló Forlev Kft. – amelynek tulajdonosa, a Konzum it-elnöki posztját is betöltő Forczek László 1996-ban szerezte meg az ellenőrzést a pécsi Konzum felett – részvényenként 90 forintot kínál a papírokért. Ez 9 forinttal magasabb, mint az elmúlt 180 nap súlyozott átlagárfolyama, így a törvényi követelménynek eleget tesz. Más kérdés, hogy a Konzum régóta alvópapír, tényleges közkézhányada igen alacsony, így az ár nem annyira a befektetők céget illető értékítéletét, mint érdektelenségét tükrözi.
A társaság az utóbbi években a Forczek-vállalkozások holdingcégévé alakult át. Érdekeltségei alapvetően tüzelő- és építőanyag-kereskedelemmel, valamint gépjármű-márkakereskedelemmel foglalkoznak, viszonylag mérsékelt eredménnyel. A féléves tőzsdei gyorsjelentés 4,4 milliárd forintos árbevétel mellett 182 millió forintos üzemi eredményről és 17 millió forintos adó előtti veszteségről ad számot. A különbség egyrészt a 200 milliónyi hosszú és egymilliárdnyi rövid lejáratú hitel által indokolt 100 milliós (féléves!) kamatráfordításból, másrészt egy közelebbről meg nem határozott 100 milliós rendkívüli veszteségből adódik. Ennek ellenére a cég saját tőkéje 6 százalékkal meghaladja a 2 milliárd 86 millió forintos jegyzett tőkét és részvényenként 425 forintra rúg.
Az ajánlat kitér arra is, hogy a fő tulajdonos tervezi a tőzsdei kivezetést és a társaság zárttá alakítását, ám az adott helyzetben az ajánlatot elutasító kisebbségi részvényeseknek nem kell tartaniuk kiszorítástól. Arra ugyanis csak a sajáttőke-értéken kerülhetne sor, ami az ajánlati ár csaknem ötszöröse.
A gyorsjelentésből egyébként kitűnik, hogy a részvények 8,1 százaléka még mindig az ÖKB, 5,55 százaléka pedig a Deutsche Börse AG mint letétkezelők birtokában van. Ezek az igazán alvó papírok, mivel már sem a német, sem a bécsi piacokon nem forog igazán a Konzum. A kilencvenes évek elején a mai 400 forintos részvényt 5–10 eurónak megfelelő áron megvásároló német, osztrák befektetők alighanem már rég leírták a Konzumot, kérdés, hányan jelentkeznek közülük a 37 eurócentért...
