Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormányzat, úgy tűnik, megelégelte a BUX idei, háromévi mélyrepülés utáni látványos magára találását, a tőzsdei forgalom relatív – mert az 1999–2000-es szinttől nominálisan is elmaradó – felfutását, derül ki a Népszabadság pénteki cikkéből. Miközben szavakban időről időre megteszi a szokásos – eddig minden kormány által megtett – tiszteletköröket a tőzsde fontosságát emlegetve, sőt ennek érdekében még egy 100 millió forintos (egészében valószínűleg soha kifizetésre nem kerülő) szépségflastromot is bevet, úgymond a tőzsdére készülő kisebb cégeket támogatandó, úgy tűnik, szisztematikusan igyekszik megsemmisíteni a magyar tőkepiac honi befektetői hátországát.
Az első csapás a magánbefektetőket érte, a 25 százalékos árfolyamnyereség-adó terve, valamint az osztalék adójának felemelése bizonyosan elveszi többségük kedvét megtakarításaik tőzsdére vitelétől. A magánbefektetők persze csak a részvények 4,4 százalékát birtokolják, és az általuk generált forgalom aránya sem nagyon haladja meg az 5-6 százalékot. Fontosabb szegmens a hazai nem pénzügyi vállalkozások csoportja, amelyek a tőzsdei részvények 7,7 százalékával rendelkeznek (a papírok háromnegyede amúgy is külföldieknél van). Mivel a cégeknek vannak szabad pénzeszközeik, amelyeket az utóbbi években mind gyakrabban fektetnek állampapírba, esetleg – jóval kisebb mértékben – tőzsdei részvényekbe (utóbbi tevékenységet két éve az adótörvény is preferálja), részesedésük a brókercégek forgalmában meghaladja a 20 százalékot (a tőzsdei forgalomból kisebb, az állampapírokból nagyobb mértékben).
Ha már lúd, legyen kövér, gondolhatta a pénzügyminiszter, és az áfatörvény módosításával – legalábbis a most olvasható tervezet szintjén – egy csapásra készül eltávolítani a hazai cégeket nemhogy a tőzsdének, de még az értékpapírpiacnak a tájékáról is. Az adókról, járulékokról és a költségvetésről szóló törvények módosítása tárgyában beadott törvényjavaslat 38. §-a egy alig 8 szavas betoldással nehezen kiheverhető csapást mérhet a magyar értékpapírpiacra. A javaslat az áfatörvény 5. §-át módosítja olyan módon, hogy „az adóalany általi eseti jellegű értékpapír, üzletrész értékesítést” is a cégek gazdasági tevékenységi körébe sorolja.
A látszólag csekély módosítás azt eredményezné, hogy amíg egy cég eddig normál tevékenysége után teljesen vissza tudta igényelni az áfát, addig ezután a visszaigénylését az értékpapír-értékesítése arányában csökkentenie kell. Vagyis ha valaki alaptevékenysége után – a Népszabadság példájánál maradva – 100 millió forint után igényelhetne vissza áfát, de 5 millió forintos szabad pénzét havonta újból diszkontkincstárjegybe fekteti, éves szinten 60 milliós pluszárbevétele lesz. Így már csak a 100 millió áfájának 62,5 százalékát kaphatná vissza, vagyis 9,4 millió forintot bukna el (ehhez képest eltörpül az ötmilliónyi kincstárjegy félmilliós hozama).
A tervezetet Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT – az utóbbi hetekben árfolyamnyereségadó-ügyben is kemény harcot vívó – elnöke egyszerűen nonszensznek nevezte. Ettől még persze akár be is jöhet...
