Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megugrott a világ devizaforgalma, a napi kötési érték 57 százalékkal nőve 1900 milliárd dolláros rekordra emelkedett – derül ki a Bank of International Settlements (BIS) három évet felölelő felméréséből. A Reuters által közölt jelentés szerint az emelkedés főleg a hedge fundok és a vagyonkezelők növekvő keresletének köszönhető. A dollár mintegy 25 százalékos gyengülését kiszűrve a forgalom emelkedése 36 százalékos volt.
A teljes forgalmon belül az azonnali piac forgalma 60,5 százalékkal, napi 621 milliárd dollárra nőtt, a határidős ügyletek értéke 59 százalékkal, 208 milliárdra emelkedett. A swap ügyletek volumene 44 százalékkal nőtt. A 2004 áprilisával zárult hároméves időszakban a devizával kapcsolatos OTC-forgalom (beleértve a keresztárfolyam-swapot és a kamatkontraktusokat) megháromszorozódott, és elérte a napi 1200 milliárd dollárt.
A dollár idén februárig tartó kétéves lejtmenete a spekulánsok mekkájává tette a devizapiacot. Így nem csoda, hogy a bankok, illetve és a spekulációra fogékony pénzügyi intézmények (hedge fundok, devizában utazó tanácsadók) között lebonyolított forgalom az összforgalom 28 százalékáról 33 százalékra, összegben kifejezve 329 milliárdról 585 milliárd dollárra nőtt. Ezzel párhuzamosan a bankok egymás közötti forgalmának részaránya 59-ről 53 százalékra csökkent. A bankok és nem pénzügyi intézmények közti forgalom a 2001-es 13 százalékról 14 százalékra emelkedett.
A dollár messze a legnépszerűbb termék maradt, napi átlagos súlya 88,7 százalékra süllyedt, ami megegyezik az 1998-as szinttel, igaz, alacsonyabb a három évvel ezelőtti 90,3 százaléknál (mivel kétdevizás ügyletekről van szó, az összforgalmat 200 százaléknak veszik). Az euró tartja 37,2 százalékos súlyát, a jen a harmadik 20,3 százalékkal (2001-ben még 22,7 százalék volt). Az angol font részaránya 16,9 százalék, az ausztrál, illetve újzélandi dolláré 5,5, illetve egy százalék. Utóbbi három az elmúlt évek kedvenc termékei közé tartozott, amit a dollárénál magasabb kamatszinttel magyaráz a jelentés. A nagy nyertesek között van a koreai von és a mexikói peso, melyek aránya most először emelkedett egy százalék fölé.
A világ három devizakereskedelmi központja Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Japán maradt. London tartja vezető szerepét 31,3 százalékos aránnyal, az USA jelentősen – 15,7-ről 19,2 százalékra – növelte részesedését, míg Japán súlya 8,3 százalékra csökkent a korábbi 9,1-ről. Szingapúr, Németország és Hongkong foglalja el a 4–6. helyet, míg Svájc kettővel visszacsúszva a nyolcadik helyen szerepel.
