Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tőzsdei árfolyamnyereségekre az utóbbi két évben fennállt adókedvezmény eltörlése továbbra is vitákat gerjeszt. Miközben a lépés a tőzsdétől távol álló rétegek körében népszerű – bár távolról sem annyira, mint azt a populista politikusok gondolják – a szakmabeliek (nem csupán a tőzsdézésből élők) egyöntetűen kárhoztatják, hivatkozva az amúgy is alacsony megtakarítási rátára. A másik érv, hogy a közgazdaságilag amúgy is ésszerűtlen adónemből aránytalanul kis összeg folyna be a költségvetésbe, hiszen 1999 és 2002 között, amikor volt adó (20 százalékos), sem jött össze belőle több évi átlagban 3-4 milliárd forintnál.
Utóbbi érvet egyik laptársunk tegnapi cikke azzal igyekszik cáfolni, hogy az MNB tulajdonosi struktúrára vonatkozó, negyedévente kiadott statisztikái alapján 2004 első negyedévében „a magyar lakosság 36,6 milliárd forint árfolyamnyereségre tett szert tőzsdei részvényeken”, így csak az első félév után 9 milliárdot kellett volna befizetniük a jövő évi adókulccsal számolva.
A szám meglepő, ám az adó összegére vonatkozó következtetés is sántít. A magyar magánbefektetők kezében 2003 végén 170, június végén 188 milliárd forint értékű részvény volt. Az eladások miatt – a magyar magánbefektetők az utóbbi 22 negyedévből öt negyedév kivételével mindig nettó eladók – a pakett értéke 17,8 milliárd forinttal csökkent, míg az árfolyamváltozások miatt 36,8 milliárd forinttal nőtt, így jött ki a 18 milliárdos összesített vagyongyarapodás. A meglévő részvények felértékelődését – szerencsére – egyetlen parlamenti párt sem akarja megadóztatni, ilyen adónem a világon sehol sem működik. (Ez olyan lenne, mintha a lakosság meglévő ingatlanállományán elért felértékelődést is 25 százalékkal akarnák adóztatni...)
Az MNB statisztikáiból nem derül ki – hiszen nem a tranzakciókon, hanem a társaságok tulajdonosi struktúráin alapulnak – a magánszemélyek által az adott időszakban realizált tényleges árfolyamnyereség. A dolgot bonyolítja az esetleges árfolyamveszteség elszámolása (az adó éveiben az összes magyar tőzsdei befektető a következő év áprilisáig kényszerhitelezője volt az APEH-nek), így az adóbevételeket igazán nem könnyű megbecsülni. Ha a BUX továbbra is felfelé tart (ami az elmúlt 12 hónap 40 százalékos emelkedése után biztosra azért nem vehető) és a magyar lakosság továbbra is nettó eladó lesz (ebből következően a kezükben lévő részvénymennyiség a tőzsdei kapitalizáció jelenlegi 4,4 százalékáról tovább csökken), a befolyó adó nagy valószínűséggel meg fogja haladni a korábbi évek átlagát, de hogy nem lesz éves szinten tízmilliárdos nagyságrendű, az biztosra vehető. A befektetők persze azt remélik, hogy egyáltalán nem lesz...
