Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Két éve ez idő tájban fogadta el a kormány a 2003-as adótörvény koncepcióját, benne - az MSZP-SZDSZ kormány választási ígéretét teljesítendő - a korábbi kormány által 1999-ben bevezetett 20 százalékos tőzsdei árfolyamnyereség-adó eltörlésével. Akkor a közgazdászszakma, a kis- és nagyobb befektetők egyöntetűen úgy vélték: e lépéssel a 2001-2002-ben forgalom terén mélypontra zuhant, sokak által már-már temetett magyar tőzsdét menti meg a kormány. (A lépéssel csak a korábbi négy évben amúgy sem „tőzsdebarát” mivoltáról megismert legnagyobb ellenzéki párt nem értett egyet.)
Két évvel később ugyanazoknak a pártoknak a kormánya - ha nem is ugyanaz a kormányfő - a „munka- és tőkejövedelmek egységes és méltányos adózására” hivatkozva 25 százalékra emeli az árfolyamnyereség-adót, miközben a múlt héten még az aktuális - oly sokszor átírt - kormányzati előterjesztésekben is a 12,5 százalékos, „kedvezményes” kulcs szerepelt. Tette mindezt úgy, hogy a szakértők - nem is csak a nyilvánvalóan érdekelt befektetői szolgáltatók és maga a tőzsde - egyöntetűen károsnak ítélték a magyar tőkepiac szempontjából az adó bevezetését, rámutatva, hogy ezen forrásból néhány milliárd forintnál több aligha várható. (A korábbi 20 százalékos adóból évente 3-4 milliárd forint jött össze, igaz, a mostaninál kevésbé attraktívabb BUX-értékek mellett.)
Eközben maga a pénzügyminiszter is többször nyilatkozott a magyar befektetői kultúra emelésének fontosságáról, az alacsony megtakarítási ráta okozta gondokról. A mostani lépés, a 25 százalékos nyereségadó - amelyet persze a nagyobb befektetők, cégekbe átmentve tőzsdei spekulációikat, könnyen mérsékelhetnek - csak konzerválni fogja a lakosság idegenkedését a tőzsdétől, a részvénybefektetésektől. Még alacsonyabb lesz a magánbefektetők aránya a tőzsdei kapitalizációban (ez most sem sokkal több 4 százaléknál), így a magyar tőzsde - lengyel társától eltérően - még inkább ki lesz téve a külföldi befektetők hangulatingadozásának. Ez addig, amíg a portfólióbefektetők stabilan vételi pozícióban vannak - amit az index utóbbi 12 hónapban produkált 35 százalékos emelkedése jelez - és a parketten a 2001-es napi 2-3 milliárd helyett 10-15 milliárd forintnyi részvény cserél gazdát, nem feltűnő, ugyanakkor mindenképpen sebezhetőbbé teszi a magyar tőzsdét.
Az adókulcsokat persze viszonylag könnyű évről évre módosítgatni, ám a lakosság mentalitását, a modern pénzügyi kultúrához való hozzáállását nehezebb változtatni. Pedig lehet, hogy ez megérte volna azt az éves összadóbevétel negyed százalékát kitevő összeget, amennyit a tőzsdeadó hozhat.
