Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ÁPV által kibocsátott Richter-részvényre váltható kötvényről szóló tegnapi cikkünkbe (NAPI Gazdaság, 2004. szeptember 16., 11–12. oldal) egy elírás csúszott: a Richter Rt. nem 3 millió euró, hanem 3 milliárd forint, vagyis 12 millió euró értékben jegyzett a kötvényekből. Ezzel öt év múlva 87 500 részvényhez juthat, ami a teljes kibocsátás csaknem 2 százaléka.
A kötvénykibocsátással a Richter-privatizáció az állam számára az egyik legeredményesebb tranzakcióvá vált. A gyógyszergyár magánosítása – az 1992-es 2 milliárd forintos mínuszt hozó mélypont után – 1994-ben indult el. Ekkor a 13,2 milliárd forint névértékű állami tulajdonrészt a tanácsadók alig valamivel a névérték fölé – a szkeptikusabbak alá – értékelték. Az első tranzakció alapvetően tőkeemelés volt, ami a cégnek több mint 50 millió dolláros tőkeinjekciót hozott, s jutott a pénzből a hiteleit részvényre konvertáló Magyar Hitelbanknak is (8 millió dollár). Az állam 1995-ben a jegyzett tőke 18,7, 1997-ben 9,6 százalékát adta el, összesen 185 millió dollárért. 1997-ben a vállalat újabb 78 millió dollár friss tőkéhez jutott.
A mostani akció 640 millió eurós, azaz 800 millió dolláros bevételével együtt az állam összesen csaknem 1 milliárd dolláros bevételhez jutott a Richterből. Hacsak nem fizet rá az ÁPV öt év múlva a kötvényre, a Richter 1 milliárdos bevétele jóval több, mint az OTP-eladásból befolyt 440 millió dollár, és alig kevesebb, mint a Molból származó eddigi 1,2 milliárd dolláros állami bevétel. Ennél lényegesen többet csak a Matáv hozott az állam konyhájára, a távközlési cég értékesítéséből összesen 2,8 milliárd dollárt bevétel származott.
