Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Alig ültek el a nyári kárpótlásijegy-mizéria hullámai – amikor az SBB felmondta a jegyek letéti őrzését és a PM-nek csak nagy nehezen, a tőzsdei forgalmazás időleges felfüggesztése után sikerült megoldania a jegyügyletek további tőzsdei elszámolást (NAPI Gazdaság, 2004. július 17., 11–12. oldal) – újabb, ezúttal peres ügy borzolja a jeggyel valószínűleg már torkig lévő döntéshozók idegeit. Varga Tamás ügyvéd – aki néhány hete már megfogalmazott tíz kényes kérdést jegyügyben (NAPI Gazdaság, 2004. augusztus 4., 7–8. oldal) – a Fővárosi Bírósághoz fordult, hogy az a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabály alapján kötelezze a PM-et és a KKI-t a pontos válaszadásra.
Az ügyvéd alapvetően azt igyekszik kideríteni, hogy összesen mennyi kárpótlási jegyet adtak ki, ebből mennyit vontak be, tiltottak le közjegyzői úton, és – ebből valószínűleg következően – mennyi lehet ma forgalomban. Bár tőzsdére bevezetett értékpapírok pontos darabszáma a világ más helyein nem szokott hosszú kutatás tárgya lenni, más államok szokták tudni, hogy a kötelezettségvállalásukat megtestesítő értékpapírokból mennyi van adott pillanatban forgalomban, ám a magyar kárpótlási jeggyel más a helyzet.
Az ügyvéd által lapunkhoz eljuttatott levélből kiderül, hogy a KKI megpróbálkozott a válaszadással, még ha az nem is elégítette ki a kérdezőt. A KKI – hangsúlyozottan becsült – adatai szerint 132 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet bocsátottak ki. Megsemmisítettek, illetve megsemmisítésre vár 135,6 milliárdnyi, forgalomban van 3,7 milliárdnyi kárpótlási jegy. (Azaz mintegy 7,2 milliárddal többet vontak be, mint amit valaha kibocsátottak!) Az ügyvéd levele szerint az ÁPV Rt. megkeresésére közölte, hogy eddig összesen 132,4 milliárd címletértékű jegyet fogadott be, ami több, mint a KKI szerinti teljes kibocsátás. Hogy a kavarodás még nagyobb legyen, Varga lapunkhoz is eljuttatott levelében idézi a tőzsde hivatalos adatát, amely szerint a jegyek összcímletértéke 139,7 milliárd forint, amit tovább növelt a nemrég bevezetett – bár csak elenyésző mennyiséget jelentő – I és S sorozat.
Az ügyvéd a fenti számok alapján „érthetetlennek és felháborítónak” nevezi, hogy a BÉT és a PSZÁF mindezek után is úgy gondolja, a jegyek kereskedelme megfelel az általános tőkepiaci normáknak, egyben ismét felhívja a figyelmet arra, hogy a jegyek letéti őrzését júliusig végző BB-leánycég (az SBB) nem rendelkezett a tevékenységhez szükséges felügyeleti engedéllyel.
Lapunk úgy értesült, hogy az illetékesek maguk is tisztában vannak a jegyek körüli számadatok ellentmondásos voltával, arra azonban nem utalnak jelek, hogy tömegesen kerültek volna többször felhasználásra ugyanazon kárpótlási jegyek. A megkérdezett szakértők a KKI által állítólag közölt 132 milliárdos kibocsátási adatokat irreálisnak tartják, mondván, az eddig forgalomba hozott A, B, C, D, E, F, G, H, K, L, M, N, teljes sorozatok együtt 140, az R, S és I soroztatok együtt néhány százmillió forintot tehetnek ki. Így már reális a 135,6 milliárdos megsemmisítési érték (amely az ÁPV által bevont jegyek mellett a földárverések jegyeit és az életjáradékra váltott jegyeket is tartalmazza). Ugyanakkor az elvileg piacon lévő 3,7 milliárd zöme már elkallódott (alapvetően az USA-ban, Izraelben), illetve több tízezer határozat jegyeit nem is vették még fel. A tényleges forgalomban lévő, jelenleg a Kelerben őrzött jegymennyiséget megfigyelők alig félmilliárd forintnyira becsülik, így emlékeztetnek arra, hogy az elvileg valóban kínos probléma gyakorlati jelentősége mind kisebb.
