Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar állam 25 százalékos részesedését a Richter Gedeon Rt.-ben egy speciális – a nemzetközi tőkepiacon jól ismert, de Magyarországon még soha nem alkalmazott – konstrukció keretében a magyar adófizetők javára hasznosítottuk – kommentálta tegnap délelőtt a PM-ben Draskovics Tibor pénzügyminiszter az ÁPV által kibocsátott, összesen 4 millió 659 ezer 377 Richter-részvényre váltható kötvény sikeres – és villámgyors – értékesítését. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: nem eladták, hanem hasznosították a pakettet. Az újságírók kérdései is alapvetően az értékesítés és a „hasznosítás” különbségére vonatkoztak. Kiderült, hogy a külföldön jól ismert, de a magyar privatizáció 14 éve során még soha nem alkalmazott technika jóvoltából 2009-ben, a kötvény (NAPI Gazdaság, 2004. szeptember 15., 15–16. oldal) lejáratkor nem csak a kötvényt birtokló alapok választhatnak: Richtert kérnek vagy pénzt, de az ÁPV (vagy addigra már a jogutódja), illetve a kormány is döntési helyzetben van. Megteheti, hogy nem a részvényt, hanem a részvény átváltáskori ellenértékét adja oda a befektetőknek. (Ez a megoldás persze drágább, hiszen ha a Richter 25 százaléka akkor kevesebbet ér, mint a kötvények 707 millió eurós visszaváltási értéke, akkor a befektetők nyilván a pénzt kérik.)
Kamarás Miklós, az ÁPV vezérigazgatója elmondta, hogy a Csikós Bálint vezérigazgató-helyettes és Salgó István it-tag szervezésében fél év alatt kidolgozott, de végül alig két óra alatt lebonyolított értékesítés az ÁPV-nek 159 milliárd forintos bevételt hoz. Ez az ÁPV idei bruttó bevételeit 415–420 milliárd forintra tornássza föl. (A tényleges idei bevétel 80 milliárddal kevesebb, mert a Postabank-eladás 80 milliárdja is formailag az idén folyt be, noha azt már tavaly elszámolták.) A Richter-pakettből az ÁPV az év elején még csak 80 milliárdra számított, ezért kellemes meglepetés az 54 százalékos prémium.
A prémium mértéke a nemzetközi gyakorlatban szokatlanul magas (Európában 1999 óta a legmagasabb), és az is szokatlan, hogy a kötvénytulajdonosok öt évig nem kérhetik az átváltást. A 3 százalékos hozam a nemzetközi átlagnak felel meg.
Jaksity György, a Concorde Rt. vezérigazgatója a kibocsátás részletei kapcsán elmondta, hogy összesen 119 intézmény jegyzett, köztük elvétve akadt csak hazai vállalkozás. Ez az idő rövidségével magyarázható. Tizenegy befektető vásárolt 20–20 millió euróért, így nem kell tartani a kötvény egy tulajdonosnál való koncentrálódásától. A papírokkal – bár az elszámolásig még két hét hátra van – máris megindult a nem hivatalos kereskedés, az árfolyam a 100 ezer eurós kibocsátási árról kismértékben emelkedett.
A sajátos akcióval a felvásárlás elleni védekezésben öt éves haladékot kapó Richter Rt. – szemmel láthatóan kimerült, de elégedett – vezérigazgatója, Bogsch Erik elmondta, a Richter maga is jegyzett 3 millió euró értékű kötvényt. Így öt év múlva 21 ezer 870 részvényhez juthat, amelyet a hagyományoknak megfelelően premizálási célra kívánnak felhasználni. Bogsch ugyan szokása szerint nem kommentálta az árfolyam-felvetéseket (az átváltási arány 2009-re négyessel kezdődő Richter-kurzust feltételez), de a 3 milliós jegyzés egyértelműen utal arra, hogy a Richter ötéves távlatban még magasabb árfolyamra számít.
