Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szakmai szervezetek folyamatos tiltakozása ellenére a jelek szerint nem tett le a kormány a tőzsdén elért árfolyamnyereség megadóztatásáról. A Pénzügyminisztérium által az Országos Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülése elé terjesztett tervezet szerint jövőre megszűnne a tőzsdei ügyleteken elért nyereség nullaszázalékos adókulcsa, 2005 januárjától ezek a bevételek a 25 százalékosra emelni tervezett forrásadó felével, 12,5 százalékkal adóznának. Az elképzelések szerint az elért nyereség után fizetendő adó csökkenthető lesz majd a tőzsdei ügyleteken realizált veszteségekkel. A szakmai szervezetek természetesen ismét tiltakoztak a tervezet ellen, amely egyrészt ellentétes azokkal az ígéretekkel, amelyeket az MSZP fogalmazott meg a 2002-es választások során, másrészt akadályozza az amúgy is elmaradott és kedvezőtlen hazai lakossági megtakarítási szerkezet egészségesebb irányba történő fejlődését.
Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke szerint a tervezett adócsomagból rövid távú költségvetési szempontok tükröződnek vissza. Véleménye szerint egyelőre egyetlen konkrétum hangzott el arról, hogy a kormányzat honnan teremtené elő a mintegy 100 milliárd forintos szja-csökkentés fedezetét, nevezetesen a tőzsdéről. Az árfolyamnyereség-adó emelésével a politika cserbenhagyja a lakosságnak azt a részét, amely megtakarít, saját maga gondoskodik jövőjéről, s befektetéseivel dinamizálja a gazdaságot – nyilatkozta a tőzsdeelnök lapunknak. Ráadásul a tervezet diszkriminálja is a hazai magánszemélyeket, a BÉT-en jegyzett vállalatok részvényeinek mintegy 75 százaléka ugyanis külföldi intézményi befektetők birtokában van, akik az érvényes nemzetközi szerződések alapján az osztalék után például változatlanul csak 5–10 százaléknyi adót fognak fizetni.
Szerencse, hogy „csak” 12,5 százalék a bevezetni tervezett árfolyamnyereség-adó mértéke – fogalmazott Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. A befektetők egy része két és fél évvel ezelőtt talán pont azért szavazott az MSZP-re, mert tőle várta az adónem eltörlését, ám úgy tűnik, hiába tette. Lehet, hogy érdemes lenne megvizsgálni az okokat, ami miatt az MSZP úgy döntött, nem állja a szavát – fogalmazott a TEBÉSZ elnöke.
A Befektetési Szolgáltatók Szövetsége közleményben fejezte ki sajnálatát az adó ismételt bevezetésének tervével kapcsolatban, amellyel a kormány feladja befektetésbarát politikáját. A BSZSZ korábban is felsorolt érvei szerint mintegy 160 ezer embert érint kedvezőtlenül az intézkedés közvetlenül, s tovább csökkenti a lakosság öngondoskodási hajlandóságát. A befektetési alapokon, nyugdíjpénztárakon keresztül már 2,2 millióra tehető azoknak a száma, akik megtakarításaira kihat az intézkedés. A megtakarítási hajlandóság Magyarországon alacsony, a lakossági megtakarítások alig 1,5 százaléka fekszik részvényekben, s a tőzsdei papírok alig 4,3 százaléka van hazai magánszemélyek birtokában. Ráadásul ez az arány folyamatosan csökken, ahelyett hogy az uniós országokban jellemző 10 százalék körüli szint közelébe emelkedne. A szövetség érvei szerint költségvetési érvek sem támasztják alá az adó bevezetését, hiszen amikor létezett, mindössze 3 milliárd forintnyi extrabevételt, azaz az összes bevétel 0,3 ezrelékét hozta a költségvetésnek. A BSZSZ így kéri a pénzügyi tárcát, hogy változtasson jelenlegi álláspontján, és hagyja változatlanul az eddig bevált, nem diszkriminatív, befektetőbarát rendszert.
