A kilenc hónapos késleltetés ellenére a világpiacon bekövetkezett olajár-emelkedés elérte a magyarországi gázimportot is, ha év végéig nem történik változás, akár el is fogyhat a gázár-kompenzációra rendelkezésre álló összeg – hangzott el a vészt jósló hír a Mol Rt. felsővezetőinek tegnapi, összefoglaló sajtótájékoztatóján. A hazai gázárak emelkedése eszerint várhatóan elkerülhetetlen lesz, hiszen már most előre látható, hogy 2005 első félévének végére a gáz importára – ha a forint–dollár árfolyam nem változik jelentősen – akár 25–31 százalékkal is magasabb lehet mint akár egy hónapja volt, legalábbis a Boston Consulting Group előrejelzése szerint. Ezt csak a hazai végfelhasználói gázárak emelkedésével lehet majd kompenzálni, aminek szükségképpen a lakossági gázárban is jelentkeznie kell.
A Molnak a gázáremelés és az új gázárszabályozás maradéktalan érvényesülése érthetően nagyon fontos. Egy kedvezőtlen változás a gázüzletág eladásának folyamatát nyilvánvalóan megakasztaná, pedig mind Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató, mind Mosonyi György vezérigazgató szavaiból kiderült, hogy az eddig beérkezett ajánlatok alapján számítani lehet arra, hogy még az idén valamilyen megállapodást alá lehet majd írni. A Mol 75 százalék mínusz egy szavazat részesedést kínált fel a tároló és a kereskedő vállalatából, illetve 25 százalék plusz egy szavazatnyit a szállításból. Az eddigi sajtóinformációk szerint az utóbbi váltotta ki az ajánlattevők legnagyobb érdeklődését. Köztük egyébként a Gaz de France, a Gazprom és a Naftogaz Ukrainy mellett akár a Ruhrgas is ott lehet, a német energiaóriás szándékairól megjelent ellentmondó sajtóinformációk ellenére semmilyen megerősített hír nem szivárgott ki.
A gázüzletág eladásához hasonló jelentőségű lehet hosszabb távon a menedzsment múlt héten bejelentett változtatása. A Mol számára a feldolgozás-kereskedelemben való terjeszkedés korszaka tulajdonképpen lezárult, mint Mosonyi György szavaiból kiderült, a növekedés további lehetőségét már a készletek megszerzésében látják (ami persze nem jelenti azt, hogy a lehetőségek újbóli megnyílása esetén a magyar olajtársaság ne érdeklődjön a PKN Orlen megvétele iránt). A további akvizíciós lehetőségek kihasználására az igazgatóság Áldott Zoltánt látta a legalkalmasabb személynek, aki a minden eddigi Mol akvizícióban kulcsszerepet játszott. A készletek megszerzése során a fő törekvés, hogy a Mol a kutatás-fejlesztésben is nemzetközi szereplővé váljon. Ezen belül is elsősorban a kitermelésben keres olyan lehetőségeket, amelyek már a beszállástól pénzt hoznak a társaságnak, de ezenfelül várható a kutatási tevékenység területén is az óvatos terjeszkedés.
