Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az állampapírpiacot nagyobb, a részvénypiacot kisebb tulajdonosi átrendeződés jellemezte a második negyedévben – derült ki az MNB összefoglaló jelentéséből. A külföldiek erőteljesen csökkentették állampapír-pozícióikat, részesedésük a két évvel ezelőtti szintre esett vissza. Június végén a 8362 milliárd forintos teljes állampapír-állomány (ebben a kincstárjegyek és az MNB forintos kötvényei is benne vannak) 25,8 százaléka volt külföldiek kezében, szemben a három hónappal korábbi 28,7 százalékkal. A vevők a hazai pénzügyi intézmények voltak, súlyuk a márciusi végi 51 százalékról június végére 54,5 százalékra nőtt.
A lakosság állampapír-vásárlásai a tavaszi hónapokban nettó 20 milliárd forintra rúgtak, így a teljes állomány 13,9 százaléka, 1163 milliárd forintnyi államkötvény volt a lakosság kezében. Ez több, mint hatszorosa a magánkézben lévő részvények 185 milliárd forintos értékének, vagyis továbbra is fennáll, hogy a magyar lakosság megtakarítási stratégiájában a tőkepiac messze hátramarad. Ha a befektetési alapokban lévő 586 milliárd forintnyi lakossági pénzt is figyelembe vesszük, valamivel javul a helyzet, de a befektetési alapokban lévő összesen 836 milliárd forintnak kevesebb, mint a huszada fekszik magyar tőzsdei részvényekben.
A második negyedévben a BUX csaknem 5 százalékkal – június 30-a óta pedig további 3,5 százalékkal – emelkedett, de a kapitalizációs növekmény nagyobbik részét (77 milliárd forintot) a Slovnaft-menedzsment tulajdonában lévő Mol-részvények tőzsdei bevezetése adta. A magánháztartások nettó 1 milliárd forintnyi részvényt vásároltak és 6,9 milliárdos árfolyamnyereségük keletkezett a második negyedévben. A külföldiek 5,6 milliárdos árfolyamnyereséget tehettek zsebre – azért nem többet, mert az OTP esett –, ám jobban jártak a hazai nem pénzügyi intézményi befektetők. Mintegy kilencmilliárdos árfolyamnyereségük mellett 23,4 milliárd forint erejéig nettó részvényvásárolók is voltak, így a tulajdonukban lévő részvénymennyiség három hónap alatt 6,9 százalékról 7,7 százalékra nőtt.
Míg korábban a BUX nagyobb emelkedései mindig együtt jártak a külföldi kézben lévő részvények arányának gyarapodásával (és fordítva), mostanra megszűnt az összefüggés. A BUX úgy ért el új csúcsot, hogy a külföldiek aránya 74,4 százalékra csökkent (három hónap alatt 0,5 százalékkal), ez a szint pedig 6 százalékkal kevesebb, mint a legutóbbi, 2000. tavaszi BUX-rekord idején. Ez a hazai intézményi befektetők súlyának növekedését jelzi, hiszen eközben az állami kézben lévő részvények aránya folyamatosan mérséklődött. (Idén az első negyedévben a Mol-pakett eladása jelentett több, mint 2 százalékos csökkenést.) Az mindenestre figyelemre méltó, hogy a privatizáció (és a tőzsde) tizenötödik évében még mindig másfélszer több (260 milliárd forint értékű Richter-, Mol-, Antenna-, Forrás- és FHB-) részvény van az állam, mint a magánbefektetők kezében.
