Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy hónap alatt kilenc százalékkal emelkedett a Mol részvényeinek árfolyama. Az olajpapír tegnap délelőtt soha nem látott szintre, 9000 forintra ugrott, s az ilyenkor szokásos profitrealizáló eladások ellenére záráskor is történelmi csúcson, 8945 forinton állt. A részvény rohamos drágulása megosztotta az elemzőket: vannak, akik szerint ez volt „az” emelkedés, míg mások a regionális összehasonlítás alapján még mindig olcsónak találják a részvényt. Érdekes változás, hogy míg eddig általában a hazai elemzők voltak – láthatóan teljesen jogosan – optimisták, a második negyedéves gyorsjelentés után több neves külföldi brókerház emelt eredményvárakozásain, s általában a Mol-részvények célárfolyamán is.
A gyorsjelentés megjelenését követő napokban a Morgan Stanley elemzője emelte 30 százalékkal(!), 9600 forintra 12 hónapos célárfolyamát, majd a Merrill Lynch következett optimista hangvételű elemzésével és jelentős diszkontok beépítése után is 10 000 forintos (7,5 százalékkal növekvő) célárfolyammal. A Mol papírjai már a gyorsjelentés megjelenése előtt 8690 forintig emelkedtek a korábbi 8200–8300 forintról, ám a pozitív meglepetés elmaradt, így egy-két nap tétovázás következett a 8500-8600-as szinten. Ezután jött az említett két elemzés, amelyek hatására nagy forgalom mellett előbb 8855, majd tegnap 8945 forintra ugrott a kurzus.
A Merrill főként a gázüzletág közelgő értékesítését emeli ki mint a közeljövő áralakulását leginkább befolyásoló tényezőt. Az elemző úgy véli, a gázeszközökért – az ajánlatok benyújtási határideje augusztus vége – jó árat kaphat az olajcég, s azt a sokkal nagyobb megtérülést biztosító olajiparban fektetheti be. Történhet ez újabb olajkészletek vásárlásával, regionális terjeszkedéssel, például az INA-részesedés növelésével, vagy a kúthálózat környező országokban való bővítésével. Ha mégsem jönne össze megfelelő lehetőség, a Mol csökkentheti adósságát, vagy – bár ez a legkevésbé kívánatos – emelheti az osztalékot.
Az elemzés szerint a Mol összehasonlítási csoportjához képest 27 százalékos diszkonttal forog (EV/DACF modell alapján), ami a tízezer forintos célárfolyam elérése esetén sem csökkenne 23 százalék alá. A diszkontot a Merrill szerint az indokolja, hogy a Mol esetében privatizációs kockázattal is kell számolni, az ÁPV Rt.-nél ugyanis mintegy 12 százaléknyi részvény vár – legutóbbi hírek szerint már csak jövőre – eladásra.
Bár az elemzés a gázeszközök eladására van kihegyezve, az eredményvárakozások is magukért beszélnek. A piacon általánosnak mondható, 120-130 milliárddal szemben a Merrill 152 milliárd (részvényenként több mint 1400) forintos adózott eredményt vár az idei évre (69 százalékkal többet, mint korábbi elemzésében), a jövő évi várakozás pedig 121 milliárd forintra emelkedett.
Érdekesség, hogy míg a menedzsment az év végéig szeretné lezárni a gázüzletág eladását, a Merrill Lynch szakértője nem tartaná meglepőnek, ha az – az ilyen ügyleteknél szokásos csúszások miatt – csak 2005 első félévében zárulna. Ha ez valóban így lesz, az akár tartóssá is teheti a keresletet a Mol-részvények iránt.
A magyarországi elemzők a kilencezres árfolyam láttán általában már nem látnak olyan nagy növekedést a papírban, a ConCorde például a közelmúltban éppen ezért vette vissza korábbi vételi ajánlását „felhalmozás”-ra. A Cashline szakértője szerint viszont továbbra sem lehet drágának tekinteni a részvényt, így Miró József továbbra is vételre javasolja.
