Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Átrendeződött a magyar blue chipek erősorrendje, az egymáshoz egyebek között Csányi Sándor – OTP-elnök-vezérigazgató és Mol-alelnök – személyén keresztül kapcsolódó OTP–Mol tengely adja már a BÉT összkapitalizációjának több mint 50 százalékát. A két cég együttesen csaknem 9 milliárd eurós tőkeértéke már európai viszonylatban is figyelemre méltó. (Cégjogilag természetesen nincs kapcsolat a két csoport között, ám közös bennük a hasonló elvek alapján építkező – és hasonlóan sikeres – regionális stratégia.)
A Matáv 1997. novemberi bevezetésétől egészen idén tavaszig a legértékesebb magyar tőzsdei társaság volt, a 2000. márciusi IT-hossz csúcsán 2700 milliárd forintot ért. Még négy évvel ezelőtt is a Matávot egyedül másfélszer többre tartották a befektetők, mint a másik három blue chipet együttvéve. A vezetékes telefónia leértékelődése, illetve a mobilőrület elmúlta a telekompapírt jószerével egy átlagos, osztalékért tetsző közműrészvény szintjére „fokozta le”, árazása is ehhez mérten szokatlanul stabil az utóbbi három évben.
A blue chipek mezőnyéből először az OTP produkált egy nagy kiugrást – az utóbbi 13 hónap alatt megduplázódott az árfolyama –, majd – az utóbbi hat hónapban 30 százalékot erősödve – követte őt a Mol is. Az olajcég kapitalizációját – a másik három cégtől eltérően – idén a Slovnaft-vezetők tulajdonában álló mintegy 10 százaléknyi Mol-részvény 70 milliárdos növekmény hozó tőzsdei bevezetése is gyarapította.
A Magyarország és – a Slovnaft révén – Szlovákia legnagyobb vállalatának számító Mol (az olajcég helyi árbevétele a magyar GDP 7-8, a szlovák GDP 6-7 százaléka lehet) a magyar tőzsdei kapitalizáció 22,5 százalékát adja, és 4,8 milliárd dolláros értéke már az olajcégek világmezőnyében is tisztes méretnek számít. Ez az érték – akárcsak az OTP-nek a maga 6 milliárd dollárja – már meglehetősen stabil védelmet biztosít a cég számára egy váratlan felvásárlási akcióval szemben. (Négy évvel ezelőtt, az OMV bevásárlása idején egy tízszázalékos Mol-pakett tőzsdei ára alig 150 millió dollár volt.)
A Mol – eredménynövekedéssel alátámasztott – szárnyalása nemcsak az állam kezében maradt részvénypakettet értékelte fel (a jelenlegi 11,8 százalék 114 milliárdot ér, ugyanannyit, mint két éve a 25), de a felső vezetés is részesedik a profitból. A Mol éppen egy éve fogadta el azt a menedzsmentopciós programot, amely jellegében leginkább az OTP évek óta sikeresen működő opciós programjával rokonítható. A Mol húsz felső vezetője és 8 külső it-tagja öt év alatt összesen 12 milliárd forint névértékű részvényre váltható kötvényt jegyezhet le. Az első – tavaly ősszel lejegyezett – tranche átváltási árfolyama mintegy 5400 forint ( NAPI Gazdaság, 2003. augusztus 21., 9–10. oldal), így ezen a Mol-siker kovácsai együttesen – a finanszírozást és az adót is belekalkulálva – mintegy egymilliárd forintos árfolyamnyereséget értek el eddig. (Ez persze átváltás híján egyelőre nem realizált árfolyamnyereség.)
A tízmilliós átváltható kötvényeket a Mol-vezetők hitelből finanszírozzák, de a hitel kamata a diszkontkincstárjegyhez van kötve, ami az elmúlt évben eléggé megdrágította számukra a finanszírozást. Ugyanakkor az egymilliárdos nyereség a Mol-részvényesek utóbbi egy évben elért 300 milliárdos össznyereségéhez képest semmiképpen sem mondható soknak...
