Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha nem 25 százalékot 2 milliárd 892 millió forintért, akkor 1,66 százalékot 190 millió forintért – gondolhatták a Budapesti Értéktőzsde igazgatóságának tagjai, amikor szeptember 1-jére összehívták a BÉT Rt. rendkívüli közgyűlését. Az alapvetően a kiüresedett felügyelőbizottság újraválasztása (az öt tagból négyen lemondtak, csak az elnök maradt utolsó mohikánnak) céljából összehívott közgyűlésen külön napirendi pont a Keler-részvények ügye.
A BÉT hirdetménye szerint a napirendi pont tárgya a BÁT és az MNB között a „Keler-részvények vonatozásában megkötendő adásvételi szerződés vonatkozásában a BÉT Rt.-t megillető elővásárlási jog gyakorlása, továbbá a Gt. 295. paragrafusa alapján a BÉT-et megillető jog gyakorlása”.
A meglehetősen bükkfanyelven megfogalmazott pont utolsó része nyilván arra vonatkozik, hogy az MNB, ha valóban megvesz 5 százaléknyi Keler-részvényt a BÁT-tól (ami vélhetően a HVB-csapat BÉT feletti kontrollszerzésének egyfajta „ára” lehetett), többségbe kerül az elszámolóházban, és ilyenkor a többi részvényes kérheti, hogy ugyanilyen áron tőle is vegyen a többségi tag részvényeket. Kutas Gábor, a BÉT kommunikációs igazgatója ezzel kapcsolatban a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy a tőzsde nem érdekelt a Keler-részvények eladásában, annál inkább a vételében.
Utóbbi már a napirend elejéből is kiderül, csak az a bökkenő, hogy a márciusi – mindkét tőzsde közgyűlése által jóváhagyott, ám az MNB közbelépése miatt végül meghiúsult – Keler-eladás kapcsán a BÉT igazgatósága és felügyelőbizottsága határozottan arra az álláspontja jutott, hogy a Keler-részvények jelenlegi tulajdonosok közötti adásvétele során a harmadik tagnak nincs elővételi joga. (Ez volt az a konfliktus a tőzsdék és a jegybank között, amely egyesek szerint a két tőzsde tulajdonosi átrendeződéséhez is vezetett.) A meghívóból úgy tűnik, mintha a tőzsde időközben megváltoztatta volna véleményét e kérdésben. Kutas Gábor ezzel szemben arra utalt, hogy a vitatott – de az MNB által változatlanul érvényesnek tekintett – elővételi jogtól függetlenül a tőzsde érdekelt a Keler-részvények megszerzésében, és már meg is állapodott az MNB-vel abban, hogy a BÁT-os pakett egyharmadát megveszi (ennyire szólna az ominózus elővételi jog).
A BÁT közgyűlése júliusban jelentős vita után jóváhagyta az 5 százalék eladását mintegy 570 millió forintért, tehát a BÉT – ha létrejön az ügylet – körülbelül 190 millió forintért (ez idén kéthavi eredményének felel meg) növelheti 25-ről 26,66 százalékra Keler-pakettjét. Az ügylet az elszámolóházat 11,4 milliárd forintra értékeli, valamivel kevesebbre, mint az aktuális saját tőkéje. Ennek alapján a BÉT meglévő pakettje 2,8 milliárd forintot érhet. Kis számolással arra a következtetésre lehet jutni, hogy a HVB-konzorcium által a két tőzsde 50, illetve 75 százalékáért kifizetett – hírek szerint több, mint 8 milliárdos – vételárból 3,5 milliárd forint a két Keler-csomag arányos része.
