Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem csak a konvergencia miatt nyújtott kiemelkedő teljesítményt a magyar tőzsde az utóbbi hónapokban (egy év alatt 40, január eleje óta 29 százalékkal emelkedett a BUX), a magyar tőzsdei cégek is megtáltosodtak. Soha még ilyen magas (237,6 milliárdos) összesített eredményről nem számoltak be, mint a mostani gyorsjelentési szezonban. (A 48 cégből 47 időre, szombat hajnalra közzétette gyorsjelentését, ismét a Humet az egyetlen késő.) Bár a cégek egy része nem az adózott, hanem az adó előtti eredményt tette közzé (de ezt legalább évek óta következetesen), a profit növekedése a forintgyengülés által sújtott tavalyi első félévhez képest 102 százalékos.
Az A kategóriában tavaly hat, idén már csak három cég (Fotex, Pannonplast, NABI) zárt veszteséggel. Közülük a NABI legalább felére csökkentette mínuszát. A devizahitelei miatt tavaly – pályafutása során először – negatívba forduló BorsodChem látványosan javított, 800 millió mínuszról 10,25 milliárdos profitra. (A tavalyi jelentés ugyan még 3 milliárdos pluszt tartalmazott, de utólag módosították a bázist, ez okozza a kiugró változást.) Az Antenna az Eutelsat egymilliárdot hozó eladása és a Vodafone-részesedés konszolidációból való kikerülése miatt szintén átkerült a jó oldalra, –2,2-ből +1,1 milliárdra. Ezt a mutatványt – csak sokkal kisebb mértékben – csinálta meg a Synergon is, csak éppen a 14 milliós féléves profit jószerével „hibahatáron” belül van.
A B kategóriában tavaly 7, idén 8 cég zárt veszteséggel (a Humet valószínűleg ezek számát fogja gyarapítani). A vesztők közül a malomipari érdekeltségeit gyakorlatilag leépítő Agrimpex a nyerő oldalról került át, az évek óta veszteséget „gyártó” Csepel Holding (–175 millió) és a valaha jobb napokat látó Styl Ruhagyár (–208 millió) élik fel a tőkéjüket. Tavaly még e csoportba tartozott a Gardénia is, ám a győrieknek – szinte a teljes termelés leépítése árán – sikerült a nyereséges oldalra kerülniük. Bár nyereséggel zárt (391 millió forinttal) a Brau, de inkább a vesztők közé illik. A cég eredménye – a piac őszinte döbbenetére – a tavalyi 2,3 milliárdos pluszhoz képest 83 százalékkal zsugorodott (talán nem függetlenül a cég kisrészvényesei és a Heineken-csoport közötti, sokfordulós pereket eredményező kötélhúzástól).
A tőzsdei cégek összesített eredménye tavalyhoz képest mintegy 120 milliárd forinttal nőtt, ebből 68 milliárdot a Mol, 23 milliárdot az OTP és 11 milliárdot a BorsodChem hozott össze. A 80 milliárdos Mol hétszeres növekedése a feldolgozás és a gázüzlet kiemelkedő nyereségének köszönhető, utóbbi tavaly még veszteségforrás volt. A nyereség egyharmadát a Slovnaft adta. Az OTP 64 milliárdos profitrekordját – amely még az elemzőket is meglepte – a lakáshitelezés, illetve (4,5 milliárd forint erejéig) a tavaly októberben konszolidált új szerzemény, a bolgár DSK hozta.
A másik két blue chip közül a Richter 15,3 milliárdról 17,8 milliárdra javított, a Matáv viszont – jórészt a vezetékes üzletág lassú térvesztése miatt – tizedével kevesebb, 30 milliárdos profitot ért el. (Hol vannak azok az idők, amikor a tőzsdei cégek összeredményének harmadát a Matáv hozta...!)
Az egykori blue chipek közül a tavalyi forintgyengülés miatt katasztrofális számokkal előrukkoló (–2,3 milliárd) Danubius szolid, csaknem félmilliárdos adó előtti eredményt produkált, az Egis pedig 7 százalékkal több profitot ért el 2004 első hat hónapjában, mint 2003 első felében. (Az Egis üzleti éve októbertől következő szeptemberig tart, de mi az összehasonlíthatóság szempontjából csak a két naptári negyedévben elért – a gyorsjelentésekből általunk kiszámolt – adatokat közöljük.)
Az áramszolgáltatók eddig nagyjából egységes falanxa idén felbomlott. Az Elmű 8,6 milliárdról 11,8 milliárdra növelte profitját (de a cég adó előtti eredményt közöl), a sok éve veszteséges vagy nullszaldós Émász végre megemberelte magát és 1,4 milliárdos (adózott) pozitív eredményt hozott össze. (Fel is ment az árfolyama ezer forinttal.) Az Édász adózva jó egymilliárdot javított, míg a másik két – talán kivezetés előtt álló – E.ON-cég, a Titász és a Dédász adó előtti eredménye 87, illetve 56 százalékkal csökkent.
A féléves számok alapján viszonylag kockázatmentesen megjósolható, hogy 2004-ben a tőzsdei cégek az inflációnál lényegesen nagyobb mértékben növelik eredményüket. 2003 összesített profitja 324 milliárd forint volt, idén viszont a két negyedévben szinte teljesen egyenletes megoszlásban 119-119 milliárd keletkezett. (Az év végi számok már mindenkinél adózás utániak, így az évközben adózás előtti számokat adó cégek teljes adója a negyedik negyedévet terheli. A szezonalitást is figyelembe véve (a legtöbb társaságnál erősebb az első félév, de a kereskedőcégeknél – Fotex, Zwack – a második félév a jobb) az éves profit valószínűleg meg fogja haladni a 400-420 milliárd forintot. Ez a jelenlegi, csúcsközeli BUX mellett 4300 milliárd forintos tőzsdei kapitalizációval számolva nagyjából 10 körüli átlagos P/E értéket ad. Így már érthető, ha a BÉT nem követi az utóbbi hetek kissé borongós nemzetközi tőzsdei trendjét, és – egyelőre – képes dacolni a sokak szerint a közelben ólálkodó medvével.
