Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az OTP Bank tőzsdei pályafutásának tizedik éve is a rekordok sorozatát hozta, a 32,6 milliárdos második negyedévi és a 63,8 milliárdos első félévi profit magasabb, mint bármely korábbi. (Igaz, ha a DSK konszolidációjának hatását kiszűrjük, a profitnövekedési üteme nem 56, „csak” 40 százalékos.)
Spéder Zoltán alelnök – a csoport bővülésével arányosan mind hosszabbra nyúló – hagyományos negyedéves tájékoztatóján nem palástolta elégedettségét. Az eredmények harmadát az anyabankon kívüli érdekeltségek hozták, a legtöbbet az ügyfélhitel-állományát 715 milliárd forintra emelő Jelzálogbank (adó előtt 5,4 milliárd, +53 százalék), az októbertől konszolidált bolgár DSK (5,6 milliárd), a Merkantil-csoport (2,9 milliárd, ez +73 százalék) és a Garancia Biztosító (1,6 milliárd, ami +54 százalék). Utóbbi biztosításidíj-bevételei némileg visszaestek (30 milliárdról 28 milliárdra), különösen a bevételek felét adó nem életbiztosítási termékeknél. A csoport „fekete báránya” – önhibáján kívül – a korábbi éllovas OTP Alapkezelő volt (1,65 milliárd, ez 20 százalékos csökkenés), mivel a kamatváltozások hatására az ügyfelek sorra váltották vissza befektetési jegyeiket. A kezelt állomány az egy évvel ezelőtti 532 milliárd forintról 320 milliárdra csökkent, de a második negyedév már hozott némi növekményt.
A szlovák leánybank (OTP Banka Slovensko) a tavalyi első félév 102 milliós adó előtti eredménye után idén 347 millió forintot hozott, ám ennek egyharmadát a céltartalék visszaírása adta. Ahhoz képest, hogy a bank mérlegfőösszege az OTP-csoport mérlegfőösszegének csaknem 5 százalékát adja (a DSK pedig 8 százalékot), az eredményhez való 0,5 százalékos hozzájárulása elég szerénynek mondható.
Az OTP Bank nem konszolidált eredménye – a személyi költségek korábbihoz képest kicsit erősebb bővülése közepette – adó előtt 68,2, utána 58,5 milliárd forint volt, amely 48, illetve 40 százalékos növekedés tavalyhoz képest. A mérlegfőösszeg korábbi dinamikus növekedése lelassult, sőt, a második negyedévben 2 százalékos csökkenés volt. Ezt – még inkább az ügyfélforrások 5 százalékos csökkenését – Spéder Zoltán a többi bank erősödő kamatversenyével magyarázta. Jelezte, hogy a második félévben az OTP lépéseket fog tenni térvesztése megállítására, mert – mint mondta – nem hagyhatjuk, hogy versenytársaink elérjék az optimális üzemméretet.
Spéder Zoltán elmondta, hogy az OTP az első félév számai tükrében az év elején a 2004-re tervezett 125 milliárd forint adó előtti – ebből következően 103 milliárdos adózott – eredmény (NAPI Gazdaság, 2004. március 23., 11–12. oldal) helyett 140–145 milliárd, illetve adó után körülbelül 120 milliárd forinttal számol. A NAPI gazdaság kérdésére, hogy ez nem jelent-e túlzott óvatosságot – hiszen a számokból a második félévre az elsőnél 8 milliárd forinttal kevesebb adózott profit következik – Spéder utalt egyrészt az ügyfélforrásokért folyó verseny kamatmarzsapasztó hatására, másrészt az utolsó negyedévet a tapasztalatok szerint többször megterhelő egyéb tételekre. Szavaiból kiderült, hogy az OTP csak az utolsó negyedévben számít komolyabb kamatcsökkenésre.
Megfigyelők mindazonáltal úgy vélik, a túlzott óvatosság csak annak szól, hogy az OTP szereti meglepni a befektetőket. Ha a mostani trendek folytatódnak, az adózott eredmény közelebb lehet a 130, mint a 120 milliárdhoz. Ebből bőven telik a mostani elképzelések szerint jövőre 146 forintos részvényenkénti osztalékra (ami mintegy 40 milliárdot vinne el), és még egy esetleges újabb akvizíció után is bőven 10 százalék felett maradna az OTP tőkemegfelelési mutatója. Június 30-án a féléves profittal együtt 12,1 százalék volt.
Az akvizíciós tervek közül a Robankról Spéder még a „sem megerősíteni, sem cáfolni” formulát sem tartotta szükségesnek mondani. Utalt arra, hogy az OTP-t hírbe hozó pletyka inkább az eladói oldalról kerülhetett ki. Új elemként beszélt viszont a román országos takarékpénztár, a CEC idén meginduló privatizációjáról, amelyen az OTP „komolyan megfontolná a részvételt”.
