Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Wall Street Journal tegnapi száma szokatlan - bár nem először felröppenő - hírrel (értesüléssel, kacsával?) örvendeztette meg a Matáv-tulajdonosokat. A mértékadó amerikai lap a DT-hez közálló forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a DT több közép-európai érdekeltségében (a Matáv mellett a horvát, a lengyel és cseh vezetékes, illetve mobilcég jöhet szóba) növelné a részesedését. A Matáv - pláne egy nappal a gyorsjelentés közzététele előtt - szokása szerint nem kommentálta a felvetést, amelyet a megfigyelők többsége eléggé valószínűtlennek tart. A piac sem reagált a hírre, a telekom-papír átmenetileg ugyan 815 forintig erősödött, ám végül 807 forinton zárta a kereskedést.
A DT a MagyarComon keresztül a Matáv 59,6 százalékát mondhatja magáénak. A pakett felét még a kilencvenes évek eleji privatizáció során, viszonylag olcsón szerezte. A másik felét az Ameritechtől 1937 forintos árfolyamon vásárolta ki. A Matáv fejlődésének készpénztermelő szakaszába lépett (ezt jelzi az idei 70 forintos osztalék), de dőreség lenne azt hinni, hogy pusztán az osztalék miatt a DT hirtelen kifizetne legalább 1,3 milliárd eurót. (Az irányítás amúgy is maximálisan a kezében van.) Ráadásul a hathavi átlagárfolyamon nem igazán tudná kivásárolni a többi Matáv-részvényest, többségük fájdalomküszöbe jóval ezer forint felett lenne.
(Ezernél már 1,7 milliárd euró kellene, ami a tavalyi 110 millió euró kisebbségi részvényesekhez jutó osztalékhoz képest elég húzós összeg.)
A tőzsdei jelenlét a Matáv - amúgy elég hatékony érdekérvényesítő képességgel bíró - menedzsmentje szempontjából kulcskérdés, hiszen ez különbözteti meg a Matávot a legtöbb „sima” DT-leánytól. Ráadásul a Matáv magyar és amerikai tőzsdei jelenléte a külföldi akvizíciók során is pluszt hozott eddig. Bár egy kivezetési döntést a DT végeredményben keresztül tudna erőltetni egy közgyűlésen, a kisebbségi részvényesektől nem szabadulna meg (90 százalék fölé csak nagyon magas árfolyamon tett ajánlattal juthatna). Ezáltal a Matáv megmaradna nyilvános cégnek, így pedig az egész procedúrának nem lenne sok értelme.
