Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jelzálog-hitelezés ugyan a második negyedévben országszerte némileg visszaesett, de az FHB így is a tavalyi első féléves profitjának két és félszeresét, 3,362 milliárd forintos adózott eredményt mutatott ki tegnap közzétett gyorsjelentésében. Míg decemberben 80 milliárd forint volt az újonnan felvett jelzáloghitelek értéke, májusban már csak 34 milliárd forint volt a gyarapodás. Az FHB a relatíve szűkülő piacon – a kereskedelmi bankok, különösen a CIB erősödő devizahitel-versenye mellett is – meg tudta erősíteni pozícióját. Gyuris Dániel vezérigazgató a NAPI Gazdaság kérdésére pillanatnyilag 30 százalékosra becsülte bankja piaci részesedését a magyar jelzáloghitel-piacon.
A refinanszírozott hitelek aránya tovább nőtt (az összes eszköz 62 százalékát teszik ki), az állomány 2003 második félévében 87,5, idén az első félévben 40,7 milliárd forinttal gyarapodott. A lakossági hitelek is nőttek – jórészt a saját ügynökhálózat fejlődése révén –, és állományuk elérte a 118 milliárd forintot. A bank által kibocsátott jelzáloglevelek összértéke június 30-án 345 milliárd forint volt. 2004-ben az FHB 67,5 milliárd forintnyi új jelzáloglevelet hozott forgalomba, ebből 62 milliárdnyi külföldön talált gazdára. A teljes jelzáloglevél-állományt a gyorsjelentés szerint 676 milliárd forintnyi rendes fedezet biztosítja. Az FHB tőkemegfelelési mutatója a félév végén az eredmény nélkül 9,3, az eredményt is számba véve 12 százalék volt.
Az FHB kamatmarzsa az első félév során a korábbinál szűkebb volt, az átlagos nettó kamatrés egy év alatt 4,8 százalékról 3,84 százalékra zsugorodott. Ezt azonban az állomány növekedése kompenzálta, így a kamatkülönbözet a tavaly első félévi, kevesebb mint 4 milliárd forint helyett már 6,6 milliárdra rúgott. A nettó díj- és jutalékbevételek az új hitelek lanyhulása miatt ugyanakkor jószerével megfeleződtek és alig haladták meg a 300 millió forintot. (A vezérigazgató szerint sem a kamatmarzs, sem a díjbevételek összege nem csökken majd tovább a második félévben.)
A bank meglepetésszerű eredménynövekedésének elsődleges oka a működési költségek visszafogása. Miközben csaknem duplázódott a mérlegfőösszeg, kiadásai – a hazai bankszektorban csaknem példátlan módon – alig 3,6 százalékkal nőttek. (A bank létszáma egy év alatt három fővel gyarapodott.) A működési költségek a bruttó pénzügyi eredmény kevesebb mint 40 (tavaly június végén még 50) százalékát viszik el.
Gyuris Dániel vezérigazgató lapunk érdeklődésére elmondta, igazán csak szeptemberben, októberben fog eldőlni, hogy – a tavaly decemberi jelzálog-boom után törvényszerű – visszarendeződés nyomán milyen szintre fog beállni Magyarországon az új hitelek felvétele. Ezért nem kívánják a bank idei 5,6 milliárd forintos eredménytervét felfelé módosítani. Megfigyelők ezzel szemben optimistábbak – ami meg is látszott tegnap a bankpapír tőzsdei szereplésén –, úgy vélik, a tavalyi négyes után idén hatossal fog kezdődni az FHB éves eredményszáma.
