A Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF elnöke után tegnap a pénzügyminisztert tájékoztatták a tőzsde vezetői (Szalay-Berzeviczy Attila elnök és Horváth Zsolt vezérigazgató) a BÉT tulajdonosváltás utáni helyzetéről, a stratégiai elképzelésekről és a magyar tőzsde regionális szerepvállalásáról. A BÉT elnöke lapunknak elmondta, hogy a megbeszélés kifejezetten konstruktív légkörben zajlott, Draskovics Tibor pedig megerősítette, hogy a kormányzat elkötelezett a tőzsde és az egész magyar tőkepiac fejlődését illetően. A miniszter és a tőzsdeelnök egyetértett abban, hogy a pénzügyi tárcának és az értéktőzsdének a jövőben még szorosabban kell együttműködnie abban érdekében, hogy több hazai és külföldi társaság részvényei kerüljenek a BÉT parkettjére, és a lakossági megtakarítások nagyobb arányban érjék el a tőkepiacot. A tőzsde elnöke kifejtette, hogy a BÉT a regionális együttműködés keretei között képzeli el a jövőjét, Draskovics pedig „igen pozitívan” állt az elképzelésekhez.
A találkozó persze nem kerülhette meg az utóbbi hetek neuralgikus kérdését, az árfolyamnyereség-adó esetleges bevezetését. A tőzsde vezetői – mint lapunknak elmondták – részletesen kifejtették a BÉT – a sajtóból már jól ismert – álláspontját, amely szerint a tőkepiac jelenlegi fejlettsége mellett (amikor a lakossági megtakarításokból európai összehasonlításban kirívóan alacsony a részesedése) nem lenne szerencsés visszahozni az amúgy csak minimális költségvetési bevételt hozó adónemet. A pénzügyminiszter válaszul elmondta – ugyancsak nem először –, hogy a kormányzatnak továbbra is érdeke a befektetési kedv növelése, ugyanakkor a tőkejövedelmek és a munkajövedelmek adóztatásának egységesítése is fontos szempont. A pénzügyminisztériumban már dolgoznak azon, hogyan lehet e két ellentétes szempontot összeegyeztetni, de az ügy – amint a pénzügyminiszter a nap folyamán egy későbbi sajtótájékoztatón is kifejtette – politikai döntést igényel. (Ez mindenesetre – legalábbis a szkeptikus megfigyelők szerint – a tőzsde számára nem ígér sok jót.)
Ha az árfolyamnyereség ügyében nem is, a privatizáció kapcsán a PM együttműködőbbnek bizonyult. A BÉT elnöke elmondta, hogy a pénzügyi kormányzat – a miniszter által elmondottak szerint – a privatizáció még hátralévő, befejező szakaszában kész nagyobb szerepet szánni a tőzsdének, és törekszik arra, hogy az eladásra kerülő társaságok minél nagyobb része a tőzsdén keresztül jusson az új tulajdonosokhoz.
