Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tegnap járt le a kárpótlási jegyek tőzsdei kereskedésének háromnapos felfüggesztése, amelyre a jegyőrzés megoldatlansága miatt volt szükség. Az utolsó napon több fontos lépés is történt az ügyben. Az SBB Solution Szolgáltató Rt. (régi nevén BÉB Rt.) bejelentette, hogy a tőzsdével kötött, a kárpótlási jegyek letéti őrzéséről szóló – még januárban felmondott – szerződés felmondási idejét augusztus 8-ig meghosszabbították. (Ez már a második hosszabbítás, április 15-én három hónapot egyszer már „ráhúzott” az SBB.) Így nincs akadálya annak, hogy ma reggel folytatódjon a jegyek kereskedése a parketten.
Augusztus 9-étől a Pénzügyminisztériummal kötött megállapodás szerint a Keler Rt. biztosítja a kárpótlási jegyek letéti őrzését. A közlemény nem tér ki arra, hogy vajon milyen jegyek őrzését veszi át a feladattól mind ez ideig -jogosan – húzódozó elszámolóház. A PM közleménye utal arra, hogy a kereskedés az S-sorozatú papírokkal, „új rendszerben” folyik, és az új rendszerről már megállapodás született a Kelerrel és az Erste Bankkal. Utóbbi fog közreműködni a jegyek „beszállításában, vagyis eljuttatásában a Kelerhez”.
A rejtélyes megfogalmazás – lévén az Erste Bank nem kifejezetten szállítmányozó cég – a NAPI Gazdaság információi szerint azt a megoldást takarja, hogy a tőzsdei eladásra szánt (régi) jegyeket a brókercégek az Erstébe szállítják be, majd az Erste adja át azokat a Kelernek. Ha viszont valaki – vállalva minden költséget – tőzsdén vett jegyét fizikai formában szeretné otthon, a párna alatt őrizni, brókercégének a Keler új, S-sorozatú – immár szigorúan ellenőrzőött körülmények között kibocsátott – jegyeket fog kiadni. A bonyolult forma azért született, mert egyetlen piaci szereplő sem szerette volna magára vállalni azt a felelősséget, hogy egyes jegyekről netán a beszállítás után derüljön ki, hogy már érvénytelenek vagy egyszer már bevont sorszámú papírok „klónjai”. (Jegy-klónokat hivatalosan még senki sem látott, de az ördög nem alszik...) Meg nem erősített hírek szerint az állam garanciát adott az érintetteknek az efféle veszteségek kiegyenlítésére.
A PM közleményének sarkalatos megállapítása – amely vélhetően sok eddig reménykedő jegytulajdonosnak fogja kedvét szegni –, hogy a kárpótlási törvény nem ad lehetőséget az államnak a kárpótlási jegy ellenében történő készpénzkifizetésre.
A kárpótlási jeggyel kapcsolatos tárgyalások során már hetek óta a Pénzügyminisztérium volt az SBB, a tőzsde és a Keler tárgyalópartnere, ami nem is meglepő, lévén a kárpótlási jegy a magyar állam kötelezettségvállalását megtestesítő papír (hogy jogi értelemben mennyiben nevezhető értékpapírnak, azt most ne firtassuk). A kárpótlási jeggyel kapcsolatos kibocsátói feladatok korábban – egy, még az 1992-es bevezetéskor a BÉT-tel kötött megállapodás alapján – a tőzsde értelmezése szerint az ÁPV-t terhelték. A vagyonkezelő azonban nemigen vett tudomást e kötelezettségéről és lényegében áttestálta azt a Központi Kárrendezési Irodára. A KKI-nak viszont nem voltak igazán eszközei a probléma kezelésére, így került az ügy a pénzügyi tárcához.
A helyzetet most egy kormányrendelet is szentesítette. A július 12-én elfogadott 21/2004 számú kormányrendelet módosította a kárpótlási törvény még 1991-ben kelt végrehajtási rendeletét, és úgy rendelkezik, hogy a kárpótlási jegyek kibocsátója a magyar állam, amelyet a Pénzügyminisztérium képvisel. A tőzsde nem tehetett mást, mint a tőzsdei terméklistában – idén már másodszor – egyszerűen kijavította a kárpótlási jegy „kibocsátó” rubrikáját, így a jegy valamilyen szempontból már akár állampapírnak is tekinthető (bár a lejárat hiánya kétségtelenül komoly szépséghiba).
