Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Mol első számú vezetője az interjúban először mondta ki nyíltan azt a piacok által már korábban felismert tényt, hogy a PKN-nel való együttműködésből nem lehet semmi, amíg a lengyel állam nem csökkenti tulajdonrészét Lengyelország legnagyobb finomítójában.
Hernádi elmondta azt is, hogy a régió konszolidációjában a továbbiakban három nagy olajcég vehet részt a Mol mellett. A sikertelen egyesülési kísérlet után a PKN Orlen, az osztrák OMV és az orosz Lukoil. A Mol-vezető nyilatkozatában ez utóbbit először említette úgy, mint jelentős térségbeli versenytársat, mely korábban a Beopetrol-privatizációban körözte le a Molt. Igaz, a magyar olajcég számára a Beopetrol valószínűleg közel sem volt olyan vonzó célpont, mint annak sikeres akvizíciói: a Slovnaft, valamint az INA 25 százalékának megvásárlása.
Mára ugyanakkor mindhárom versenytárs túl van legalább egy olyan akvizíción, ahol a vásárlási harc során a Mol fölé tudott kerekedni. Ez az OMV számára a román Petrom, a PKN esetében pedig az Unipetrol, bár ezek közül egyik sem tart még abban a szakaszban, hogy egyértelműen sikernek lehessen nevezni.
A korábbi, alapvetően kétszereplős regionális konszolidációs kép (mely szerint csupán a Mol versengett az OMV-vel, mind a PKN, mind a többi térségbeli olajcég megvásárlásáért) tehát jelentősen megváltozott. Hernádi mostani megfogalmazása szerint már könnyen elképzelhető, hogy az összes szereplő külön is életképes marad, bár még mindig nem zárta ki a cégegyesülések lehetőségét a Mol és a PKN, a Mol és az OMV, az OMV és a PKN vagy akár mindhárom között. A cégek felvásárlásáról ugyanakkor azt mondta, hogy a Mol számára valódi védelmet nyújt a társaság alapszabálya: a 10 százalékos szavazati küszöb erős korlát, mely vissza tudja tartani az esetleges próbálkozókat legalább 2010-ig.
A PKN-nel való egyesülésről való – vélhetően egyébként a feltételek változása esetén nem végleges – lemondás és egyáltalán az akvizíciós lehetőségek hangsúlyozása helyett az interjúban Hernádi a Mol további növekedési lehetőségeit már a 2005-re célként kitűzött 150 millió dolláros költségcsökkentési programban látta. Feladatként kiemelte az olajcég belső konszolidációjának fontosságát – az akvizíciók után azt is meg kell mutatni, hogy a megvásárolt cégeket be lehet illeszteni a Mol-csoport struktúrájába –, illetve a horvát kormánnyal való együttműködés útján az INA-val való együttműködés fejlesztését. Szerinte ezek a lehetőségek nagy növekedési potenciált biztosítanak, amit a jelenlegi tőzsdei árfolyam nem fejez ki – jelentette ki a Mol-vezér.
