A PSZÁF engedélyével számos ponton módosították a Raiffeisen-alapcsalád kezelési szabályzatát. A Raiffeisen Ingatlan Alapnál az alapkezelő mellett tanácsadó testületet hoztak létre, amelyben az alapkezelő, az anyabank és a Raiffeisen Ingatlan Rt. képviselői foglalnak helyet. Célja az alap hosszú távú befektetési politikájának, stratégiájának kialakításában való segítség – tudtuk meg az alapkezelőtől.
Az ingatlanalapnál változott a sikerdíj elszámolása is, az eddigi negyedéves ciklusok helyett félévesekkel számolnak majd. A sikerdíjat az alap indulásától számított első másfél év alatt a bank kaphatta, mintegy cserébe az abban az időszakban vállalt tőkegaranciáért. A másfél év és a tőkegarancia leteltével, idén tavasztól az alapkezelőnek már jár a sikerdíj, amely jelenleg – és mostanáig folyamatosan – az évi 15 százalék fölötti hozam egésze.
Most belevették a tájékoztatóba azt is, hogy az alapkezelő az adott napig elhatárolt sikerdíj terhére visszajuttathat az alapnak, ha a nettó eszközérték kilengései egy bizonyos szintet meghaladnak. Mint megtudtuk, erre azért volt szükség, mert a devizahitelek miatt a nettó eszközérték néha rövid távon erős ingadozásokat mutat. Ugyanakkor hosszabb távon, például a sikerdíj-elszámolás féléves időszakában ezek a kilengések általában kiegyenlítődnek.
Szintén csak az ingatlanalap szabályzata egészült ki azzal, hogy az ingatlanüzemeltető ezentúl nem eseti szerződések alapján kap díjat a munkájáért, hanem az alap ingatlanvagyona után évi 0,55 százalékos átalánydíj jár neki. (Kivéve, ha más, külső üzemeltetővel kötnek eseti szerződést.) Ez átláthatóbbá teszi az alap költségstruktúráját.
A Raiffeisen Pénzpiaci Alap befektetési politikájában a portfólió maximális átlagos hátralévő futamidejét fél évről egy évre változtatták meg. A Raiffeisen Részvény Alapnál törölték a „kollektív befektetési értékpapírokra” (más alapok jegyeire) vonatkozó 5 százalékos vásárlási korlátozást. A számos kisebb technikai változtatáson kívül érdekes kiegészítés a teljes alapcsalád szabályzatában, hogy amennyiben a forgalmazási árfolyamot a nettó eszközérték hibás számítása miatt utólag módosítják, de a változás mértéke nem haladja meg az egy jegyre jutó nettó eszközérték 1,5 százalékát, az elszámoláskor utólag sem alkalmaznak korrekciót.
