Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Első Hazai Energia-portfólió Rt. elsőbbségi és törzsrészvényeire tett nyilvános vételi ajánlat engedélyezését harminc napra felfüggesztette a PSZÁF. Az indoklás szerint az ajánlat elbírálása akadályba ütközik, mert „nem lehetséges egyértelműen állást foglalni a részvényekért fizetendő ellenérték meghatározása alapjául szolgáló tőzsdei árfolyamok reális alakulásáról, az elsőbbségi részvények ellenértékére vonatkozó ármegállapítás helyességéről”. Ezért a szervezet vizsgálat indítását tartja indokoltnak.
Amint az el nem fogadott, június végén közzétett vételi ajánlatból kiderül, az A sorozatú, a tőzsdére is bevezetett részvények ajánlati árát a jogszabályi előírásokat pontosan betartva úgy állapították meg, hogy meghatározták a féléves súlyozott tőzsdei átlagárfolyamot. Ez nem volt túlzottan bonyolult feladat, mivel a jelzett időszakban összesen kettő darab üzlet született a részvényekre: áprilisban egy mindössze tízdarabos üzlet 549 forinton, valamint december 30-án egy 29 260 darabos kötés 65 forinton. Ezekből halszálnyival 65 forint feletti árfolyam adódott, amit felfelé kerekítve kapták a 66 forintos ajánlati árat.
Egy részvényre a tavaly év végi mérlegadatok szerint egyébként 983,2 forintnyi saját tőke jutott, ennek fényben a papírok egyébként is zúgolódó tulajdonosai, elsősorban önkormányzatok (NAPI Gazdaság, 2004. április 27., 11. oldal) nem lehetnek nagyon boldogok a 66 forintos ajánlattól. A B sorozatú, a tőzsdén nem forgó, darabonként 102 szavazatra jogosító elsőbbségi részvényeket – mivel azokra még tőzsdén kívül sem született kötés – a sajátőke-érték alapján 984 forinton vásárolná fel az ajánlattevő Agrárportfólió Rt.
A tőzsde egyik legkevésbé likvid, legritkábban forgó részvényének címével büszkélkedő társaság árfolyam-alakulása mindig is rendkívül hektikus volt, az évente csak pár alkalommal előkerülő papírnál 50–100 százalékos elmozdulások megszokott dolognak nevezhetők. Az ajánlati árat meghatározó, december 30-ai, 65 forintos kötésről mindenesetre pontosan lehet tudni, ki kötötte, mind a vásárló Buda-Cash Vagyonkezelő Rt., mind az eladó Buda-Cash Brókerház bejelentette az üzletet annak idején. (A brókercég és vezetése az EHEP alapítása körül is bábáskodott, sőt, egyik tulajdonosa az ajánlattevőnek is, NAPI Gazdaság, 2004. június 25., 14. oldal.)
Az EHEP igazgatósága a gálánsnak nem nevezhető ár ellenére elfogadásra javasolta a részvényeseknek az ajánlatot, igaz, nem az ár miatt. Inkább azért, mert úgy vélte, az évi 10 ezer forintot is elérő számlavezetési díjaktól érdemesebb megszabadulni, valamint így a brókerjutalék is megúszható (NAPI Gazdaság, 2004. július 6., 7. oldal). Arról, hogy a 66 forintos ár mennyire tükrözi a cég értékét, kevesebb szó esett.
