Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt napokban mindenki megszólalt az árfolyamnyereség-adóról szóló vitában, ám új szempontok nemigen vetődtek fel. Mint ismeretes, kedden vetette fel Szabó Lajos, az MSZP költségvetési munkacsoportjának vezetője az árfolyamnyereség ismételt megadóztatásának gondolatát, alig néhány hónappal azután, hogy Orbán Viktor a miniszterelnökkel folytatott találkozóján már egyszer feldobta a labdát. Az ötletet Kuncze Gábor SZDSZ-elnök élből elutasította, mondván, az adó rossz üzenet lenne a piacnak, és nem szolgálná a megtakarításokat és befektetéseket ösztönző kormányzati elképzeléseket. A Fidesz viszont kontrázott, Tállai András fideszes képviselő a társadalmi igazságosság nevében már a 25 százalékos árfolyamnyereségadó-kulcs mellett szállt síkra, mondván, a korábbi 20 százalékos adó megszüntetése óta emelkedett a tőkejövedelmekre jutó közterhek mértéke is.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter pénteken az InfoRádióban dodonai módon nyilatkozott az árfolyamnyereség-adóról. Egyrészt kijelentette, nem igazságos az a gyakorlat, hogy a munkajövedelmek adóznak, a tőkejövedelmek nem (noha, még ha erről a miniszter nem is szólt, az osztalék és a tőzsdén kívüli árfolyamnyereség most is adózik), ugyanakkor homályban hagyta, hogy a 2005-ös adótörvényben a kormány tervez-e efféle szigorítást. A nagyobbik mumus, a 48 százalékos legfelső szja-kulcs ismételt lebegtetésével ugyanakkor némileg el is terelte a figyelmet a kérdésről. Mivel Magyarországon az aktív tőzsdézők száma aligha tehető többre néhány tízezernél (ráadásul nem mindegyikük ér el árfolyamnyereséget), az szja-sáv ügye alighanem nagyobb hullámokat fog még vetni.
