Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
ä Almás Andor
A két tőzsde korábbi, az integrációról szóló határozatának visszavonásáról döntött pénteken a Budapesti Árutőzsde (BÁT) közgyűlése - mondta el lapunknak Török Sándor, a BÁT elnöke. Az integráció folyamata mindazonáltal az elnök szerint nem áll le. Ezt mutatja az a tény, hogy a BÁT igazgatóságába a közgyűlés Horváth Zsoltot, a BÉT vezérigazgatóját, a felügyelőbizottságba pedig Mohai Györgyöt, a BÉT vezérigazgató-helyettesét választotta be.
Az integráció megkezdett munkáját folytatjuk, a BÁT-ban a mostani közgyűlésen megjelent új tulajdonosok szándéka is ez. A BÉT június 29-i közgyűlésén hozott határozatokkal összhangban azonban (NAPI Gazdaság, 2004. június 30., 7-8. oldal) a BÁT már nem a korábbi integrációra vonatkozó, február 18-i határozata alapján fogja ezt végrehajtani. A közgyűlés a vezető testületekbe a BÉT vezetői mellett HVB-s delegáltakat is választott, Szabó Tamást, a HVB jogi osztályának vezetőjét Horváth Zsolthoz hasonlóan az igazgatóságba, Búzás Tamást, a HVB jogi osztályának helyettes vezetőjét pedig a felügyelőbizottságba választották be.
A közgyűlés némi vita után döntött ugyanakkor arról, hogy a BÁT tulajdonában levő 25 százalékos Keler Rt.-részesedésből egy 5 százalékos csomagot értékesít a Magyar Nemzeti Bank részére.
Korábban a BÁT a teljes Keler-részesedésének eladásáról kötött szerződést a BÉT-tel, a vételár 2 milliárd 887 millió forint volt, ezért az összegért a BÉT egymillárd 125 millió forint névértékű Keler-részvényt kapott volna. Ez a szerződés végül is nem teljesült, az MNB-nek mindkét tőzsde által vitatott elővételi jogára hivatkozó közbelépése miatt. (Akkor az MNB az általa hivatkozott elővételi jog alapján a HVG értesülése szerint már arra készült, hogy átutalja a Keler 16,67 százalékának, a 25 százalékos csomag kétharmadának vételárát a BÁT-nak.) A mostani - hivatalosan meg nem erősített - 589 millió forintos ár egy részvényre vetítve minimális mértékben, de meghaladja a korábbi szerződésben meghatározott árat, igaz, időközben a Keler osztalékot is fizetett, és vélhetően azóta is eredményesen működött, ami indokolhat némi korrekciót.
A BÁT szempontjából üzletileg első pillantásra talán nem teljesen racionális részvényesi döntés hátterében sejthetőleg a HVB-nek az MNB-vel kötött alkuja áll. Erről korábban a jegybank csupán annyit nyilatkozott: a megegyezés lényege, hogy általa az MNB többségbe kerül a Kelerben (NAPI Gazdaság, 2004. május 28., 11. oldal). Ehhez a háttérmegállapodáshoz állítólag még az is hozzátartozik, hogy a Keler alapszabályában a döntési jogkörök változnak, bizonyos fontos döntésekhez 60 százalékos többségre lesz szükség, ami a két - immár az új tulajdonosok által irányított - tőzsdénél levő 45 százalékot felértékeli. Ráadásul amennyiben a jegybank eladná többségi Keler-pakettjét, arra a BÉT-nek lesz elővételi joga, bármely külső tulajdonossal szemben.
Ezeket a feltételezéseket mindeddig nem erősítette meg egyik szereplő sem, és nem esik róluk szó a szintén pénteken lezajlott Keler-közgyűlésről kiadott sajtóközleményben sem. Ez csupán a közgyűlésen elhatározott személyi változásokat közli, amelyek szerint az igazgatóságba a lemondott BÁT-képviselő helyére Romhányi Júlia Barbarát, a HVB letétkezelési osztályának helyettes vezetőjét (a BÉT korábbi munkatársát) választották. Új felügyelőbizottsági tagok lettek Török Sándor és Pettkó-Szandtner Judit, a HVB jogásza.
