Ezen a héten egy 100 millió eurós össznévértékű, ötéves lejáratú eurókötvényt bocsát ki az FHB (Földhitel- és Jelzálogbank Rt.), luxemburgi EMTN kötvénykibocsátási programjának részeként. A kibocsátás három szempontból is újdonság: ez lesz az első, közvetlenül euróban kibocsátott jelzáloglevele, ez lesz az első külföldi nyilvános kibocsátása a pénzintézetnek és ez a papír fog először a luxemburgi tőzsdén forgalomba kerülni – tudtuk meg a pénzintézet igazgatójától, Bozzai Ritától. Az eddigi külföldi kibocsátások ugyanis forintban és zárt körben zajlottak, a kibocsátási programot pedig regisztrálták ugyan az ottani tőzsdén, konkrét papírt azonban nem vezettek még be. (Az ottani szabályozási környezet nyilván több ponton eltér a hazaitól.)
A kibocsátás pontos napja és a kötvény árazása várhatóan ma dől el. A fő forgalmazók a Deutsche Zentral-Genossenschaftsbank és a Bayerische Landesbank, a papír vevői feltehetőleg jórészt a német intézményi befektetők köréből fognak kikerülni. (Erre utal az is, hogy azok névértéke 50 ezer euró.)
A jelzáloglevélből befolyó forrásokat swapüzletekkel forintra konvertálják majd, és a forinthiteleket finanszírozzák velük. (A devizahitelek állománya egyelőre nagyon távol van ettől az összegtől.) A közelmúltig ugyanis devizaforrásokból nem lehetett volna hazai, állami támogatású hiteleket finanszírozni, mert ehhez hiányzott a Pénzügyminisztériummal való elszámolásokat lebonyolító rendszer, de ez most már működik.
Ezzel a kibocsátással az előzetes számítások szerint az FHB valamivel olcsóbban tudja majd finanszírozni tevékenységét, mint akár külföldi, akár belföldi forintkibocsátásokkal. Ennek ellenére nem szeretnének teljesen hátat fordítani a hazai tőkepiacnak sem. Amint Bozzai Rita elmondta, az utóbbi időben nagyon volatilissé vált a hazai kötvénypiac, és a szereplők nagyon magas hozamfelárat (spreadet) vártak el a pénzintézettől. Míg tavaly a jelzáloglevelek állampapírok feletti hozamfelára egy időben már csak 60 bázispont körül volt, az idén 120 bázispontra nőtt. Ha őszre kissé megnyugszik a piac, és a spread is csökken – például két számjegyűre –, akkor elképzelhető újabb hazai kibocsátás is.
Lakossági jelzáloglevelet egyelőre nem terveznek a pénzintézetnél. Bár az eddigi hazai FHB-aukciókon is rendszerint több tucatnyi irodában lehetett ajánlatot beadni, a kibocsátott mennyiségnek csak mintegy egy százalékát vásárolták meg magánszemélyek. A jelzálogbanknál egyelőre úgy vélik, nehéz lenne a kereskedelmi banki termékekkel versenyezni, illetve nem biztos, hogy kifizetődne a papír népszerűsítéséhez szükséges reklámtevékenység. Az FHB inkább a nagyobb összértékű, likvidebb sorozatokra koncentrál.
