Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Februárban, amikor a BÉT közgyűlésén egyhangúlag választották be az igazgatóságba, aligha gondolta, hogy négy hónap múlva a testület elnöke lesz. Minek köszönhető és mennyire váratlan az új tisztsége?
– Az igazgatóság engem választott meg erre a posztra, mint a magyar és az osztrák tőkepiacok közötti együttműködés kezdeményezőjét, aki ezzel próbált választ adni arra a kérdésre: hol a magyar tőzsde helye Európa pénzügyi térképén? Az új keletű Budapest–Bécs kapcsolat – már csak a történelmi mellékzöngék miatt is – az első pillanatban itthon lehet, hogy vegyes érzelmeket kelt, de hiszem, hogy nincs más út a magyar értékpapírpiac önállóságának biztosítására, csak egy közép-európai tőzsdeszövetség.
– De ez a szövetség mégiscsak osztrák bankok kezdeményezésére jött létre...
– Nem az a döntő, hogy ezek a bankok (HVB, Raiffeisen és Erste Bank) osztrák anyabankkal rendelkeznek, hanem az, hogy ezek a pénzintézetek mind hosszú ideje beágyazódtak a magyar pénzvilágba, csakúgy, mint más közép-európai országok pénzügyi életébe. Ráadásul a hármak együttesen a bécsi értéktőzsde többségi tulajdonosai is. De más megközelítésből e három bank pont annyira külföldi, mint amennyire az a német hátterű MKB, az amerikai hátterű Budapest Bank, a belga hátterű K&H vagy az orosz bázisú ÁÉB.
– A múlt heti BÉT-közgyűlésen az új tulajdonosok az Európai Bizottság versenyhivatala hozzájárulásának hiányában még nem gyakorolhatták befolyásukat. Az új tulajdonosok lapjaik kiterítésével vélhetően megvárnak egy újabb közgyűlést. Mit tesz addig az új tőzsdeelnök?
– A brüsszeli engedély megérkezése után várhatóan újabb közgyűlés lesz, ahol valószínűleg újra napirendre kerülnek a most nem tárgyalt kérdések, így a most kényszerű halasztást szenvedő BÉT–BÁT integráció, a most foghíjas vezető testületek feltöltése és az az alapszabály-módosítás, amely a BÉT önállóságának lehet az egyik biztosítéka. (A most nem tárgyalt javaslat szerint a BÉT tőzsdei tevékenységének megszüntetése, más tőzsdének való átadása olyan kérdés lenne, amelyben a tulajdonosok csak 85 százalékos többséggel dönthetnének.) Addig is folytatjuk a két magyar tőzsde integrációjának előkészítését, valamint dolgozunk a most még csak kéttagú tőzsdeszövetség esetleges bővítésén. Emellett a tervek szerint júliusban új részvénybevezetésnek is örülhetnek a befektetők, a Freesoft részvényével gazdagodik a kínálat.
– Alapszabályt 75 százalékkal lehet módosítani, úgyhogy a 85 százalékos klauzúra könnyen kikerülhető...
– Igyekszem meggyőzni a BÉT önállósága mellett elkötelezett új tulajdonosokat, hogy a védelem szoros legyen, az alapszabály vonatkozó pontját is csak 85 százalékos többséggel lehessen módosítani.
– Úgy tudom, két hete Varsóban járt és találkozott Wieslaw Rozlucki tőzsdeelnökkel is. A lengyel tőzsde mit szól a bécsi, budapesti elképzelésekhez?
– Találkoztunk és tájékoztattam a BÉT-ben lezajlott tulajdonosi átrendeződés hátteréről, valamint megvitattuk a varsói tőzsde közelgő privatizációjának lehetőségeit. A lengyelek eddig alapvetően két modellben gondolkoztak. Vagy egy európai tőzsdeszövetséghez csatlakoznak, vagy országon belül értékesítik a tőzsde részvényeit a tagoknak és honi befektetőknek. A Budapest–Bécs kapcsolat azonban egy harmadik lehetőséget is felvethet Varsó számára.
