– Burillák Attila, az APEH egykori sajtószóvivője 2002 márciusában – miután a Humet elnöke, Civin János feloldotta a titoktartás alól – több sajtóorgánumban is úgy nyilatkozott, az adóhatóság a tőzsdei céget gyanúsítja 400 millió forintnyi fiktív számla befogadásával. Változott-e azóta az APEH álláspontja?
– Először is pontosítani szeretnék: valójában senki sem tudja, mit is mondott ténylegesen az APEH akkori szóvivője, csak azt, hogy mi jelent meg az újságokban. Eszerint a Humet Rt.-nél fiktív számlákat találtak az adónyomozók a cég székhelyén folytatott házkutatás során. Ez tény, ám az is tény, hogy ezeket a számlákat minimális kivétellel (ezeket egyébként utólag önrevízióval rendezte) nem a Humet Rt. használta fel, hanem egy olyan magánszemélyhez köthetőek, aki az rt.-vel szoros kapcsolatban állt, és akivel szemben azóta vádemelési javaslattal lezárult a büntetőügyben folytatott nyomozás.
– Ezek szerint a Humet Rt. vétlen a fiktív számlás ügyben?
– A cégnél a közelmúltban zárult le egy adóvizsgálat, amely a kérdéses időszakot is magában foglalja. A revizorok több mint 100 millió forintos adóhiányt tártak fel, de ennek az oka nem a fiktív számlák felhasználása volt, hanem szabálytalan foglalkoztatás. Az összeg nagyobb részére ráadásul vonatkozik a moratórium, azaz ha 2005. június 30-ig rendezik az érintett személyek munkajogi státusát, nem kell az adóhiányt és a szankciókat megfizetni.
– A Humet jó hírnév megsértése miatt személyiségi jogi pert indított az APEH ellen. A szervezet életében volt már ilyenre példa?
– Összesen 25 ilyen per indult, többségében szabálytalan meghatalmazás el nem fogadása miatt, ezeket kettő kivételével az APEH megnyerte. (A két esetben kisebb eljárási szabálytalanság – hiányos megbízólevél, revizori mulasztás – miatt marasztalták el az adóhatóságot.) A sajtóban megjelent APEH-nyilatkozatok kapcsán egyetlen per indult, amely úgyszintén az adóhatóság igazának megállapításával zárult.
– Civin János többször is úgy nyilatkozott, amennyiben megnyeri a pert, az jogalapot ad majd neki egy kártérítési per megindítására. A Humet elnöke 4 milliárd forint körüli összeget emleget. Mi erről a véleménye?
– Először a bíróságnak a személységi jogi perben el kell marasztalni az adóhatóságot. Ha ezt meg is tenné, ahhoz, hogy a kártérítési igény fennálljon, a Humetnek három dolgot is be kell bizonyítania. Egyrészt, hogy az APEH jogellenesen járt el, másrészt hogy kár keletkezett, valamint minden kétséget kizáróan igazolnia kell, hogy az APEH magatartása és a káresemény bekövetkezése között összefüggés állt fenn.
