Június 21-én volt 14 esztendős a Budapesti Értéktőzsde. Az intézmény ebből az alkalomból készült elemzésében többek között kiemeli, hogy a tőzsde részvény-kapitalizációja 2004. május végére 4098 milliárd forintot tett ki, ami a GDP több, mint 20 százalékát jelenti. Ez a régióban az egyik legmagasabb érték, meghaladja például a varsói tőzsde mutatószámát is. A BÉT fejlődésének igazi lendületet a privatizáció felgyorsulása adott a kilencvenes években, ami jelentősen emelte a tőzsdei kapitalizációt, magával hozta a forgalom ugrásszerű növekedését, amelynek csúcsát az 1998–2000 közötti időszakban érte el, havi átlagos 300 milliárd forinttal.
Áprilisban a BÉT-en szereplő részvények forgási sebessége (a forgalom aránya a kapitalizációhoz) meghaladta a 65 százalékot, ami lényegesen magasabb, mint Varsó, Bécs vagy akár Dublin tőzsdéinek forgási sebessége, de nagyobb még olyan nagy nevű tőzsdéénél is, mint a hongkongi. A Magyarországra irányuló külföldi tőkebefektetések több mint 22 milliárd dollárjából mintegy 10 milliárd a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégek részvényeinek vásárlását takarja.
A BUX index 1995 és 2004 között 7,2-szeresére emelkedett, de növekedése még dollárban is közel ötszörös volt. Ez jelentősen meghaladta az európai vezető piacok mutatóit is, amelyek erősödése 40–70 százalék között mozgott. Mindeközben a feltörekvő piacokat jellemző Morgan Stanley EM globális index 6 százalékot veszített értékéből.
Az elmúlt egy év fontosabb eseményei közé tartozik, hogy a BÉT és a Deutsche Börse AG megállapodásának értelmében a BÉT elérést biztosít a Xetra kereskedési rendszerhez. Az eltelt kilenc és fél hónap során több mint 4500 üzletet kötöttek a Xetra kereskedési rendszeren hazai kereskedők, 150 millió euró értékben.
