Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A végjátékban többet ér a jegy – mondják meglepve a jegypiac öreg rókái. Tegnap csaknem 24 ezer darabos forgalom mellett egészen 1279 forintig emelkedett és 1250 forinton zárt a tőzsdén a végnapjait érő kárpótlási jegy. Mindezt két – egymással látensen vitázó – közlemény váltotta ki. A Magyar Tőkepiacban a Budapest Bank letétkezeléssel foglalkozó cége, az SBB tette közzé, hogy a BÉT Rt.-vel kötött, a kárpótlási jegyek letéti őrzéséről szóló szerződése július 15-ével megszűnik. A szerződés január 22-i felmondása óta az SBB senkitől sem kapott tájékoztatást arról, hogy mely szervezet folytatja a jegyek kezelését. A jegyeket az SBB a felelős őrzés szabályai szerint tartja magánál. Augusztus 16-ig minden jegytulajdonos ingyen, utána a címletértékre vetített évi 1 százalékos díj ellenében viheti el a fizikai jegyeket.
A közleményre válaszul a BÉT és a Keler a piac tudomására hozták, hogy július 15-étől a Keler nem tudja biztosítani a jegyek tőzsdei kereskedését, ezért a BÉT – hacsak a kárpótlási jegyek kibocsátója július 12-ig nem igazolja, hogy a jegyek központi letéti őrzése megfelelően megoldott – július 13-ával felfüggeszti a jegyek tőzsdei kereskedését.
Mint ismeretes, a Keler ugyan a többi tőzsdei ügylettel együtt a jegykötéseket is elszámolja, de a jegyek fizikai formában történő tárolását soha nem vállalta és mindaddig nem is tudja vállalni, amíg valaki (leginkább persze az állam, mint kibocsátó) nem ismerteti az elszámolóházzal, pontosan hány darab jegyet bocsátottak ki, mennyit vontak ebből be és milyen sorszámok kerültek közjegyzői eljárással megsemmisítésre. E látszólag evidens feltételeknek a kárpótlási jegy esetében köztudomásúan nem könnyű megfelelni, ezért az ügyben még bőven várhatóak érdekes fordulatok.
Eközben az elszánt jegyspekulánsok továbbra is vesznek, tegnap már 1250 forinton zárt a tőzsdén a jegy. A háttérben egyrészt egy, az ÁPV felügyelőbizottságához nemrég eljuttatott beadvány szerepel (amely felhívja a figyelmet arra, hogy a kárpótlási törvény 10 százalékos előírásával szemben az eddigi összes privatizációs bevételből valamivel 10 százalék alá csökkent a jegybefogadás aránya), másrészt az állami gazdaságok most kezdődött privatizációja, ahol 10 százalék erejéig ismét lehet jeggyel fizetni. Az 1250 forintos tőzsdei ár az 1742 forintos törvény szerinti névértékhez képest 28 százalékos diszkontot tartalmaz.
